Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
17 B o y n-, és Miklóstól Chaztuh (garamparti szent Benedek közelében fekvő) birtokot kilencz marka ezüstön vette meg !). Pécs egyháza a Yaska melletti szent Márton földet veszté, Be r t al an püspök pedig ezt IV. BéIá t ó 1 személyére nyeré meg s Rembald iványi nagymesternek, ez pedig Fü 1 öp zágrábi püspöknek eladta. Utolsó birtokosa azt 1254-ben a zágrábi egyháznak hagyá örökségül * 2). Zalándtól nyeré V eszprém egyháza Thadenka várat és Zanthou falut, mit ama püspök 1257-ben neki, testvérei — Márton mester és Kázmér ispán megegyeztével ajándékozott. 3) Z o- z i m váradi püspök, az esztergomi káptalan javainak s jótényeinek egykori élvezetéről emlékezvén , ennek a maga ősi birtokát, B e r e y földet ajándókozá Somogybán, Vitka káptalani dekán személyében oda bevezetteté s a király beleegyezését kieszközlé 126 5ben.4) M i k 1 ó s egykori esztergomi őrkanonoknak szerzett, s az esztergomi egyházra hagyott Zalathna, Verebuna és Zelu jószágai miatt némelly rokoni, úgymint Zului Peturka, Sükösd és Iván, Benedek érsek ellen port indítottak, mellyet 1265-ben olly szerződés fejeze be, miszerint F ülöp érsek harminczöt markával elégítse ki a követelőket 5). Ezen F ü 1 ö p esztergomi érsek szerezte meg U dvord adóját, nem különben Ü r s és V ért telkeket Medleki Se- b r i d ispántól száz ezüst markán fi) ; Súg birtokot pedig N o t h u d és Jodomezth fiaitól tiz markán, 1265-ben 4 7), és 1269-ben B o r o eh (Nyitra megyében Nos wo d érseki major közelében fekvő) javát Chák Domokos- baranyai ispántól negyven köz markán vette meg. 8) Dicső emléket hagyott Fülöp Zágrábnak, hol előbb püspök vala; szent Márton földet pénzzel szerzé s az egyház-javakkal kapcsolá; a horvát nép menhelyeül épité a roppant s bevehetienné erősített M ed ve várat, melly Horvátföldnek legerősb sziklavára volt. Sükösd (Sixtus) esztergomi olvasó s iskolás, meg Bálint énekes kanonok a Komáromban birt adományjavaikat, úgymint Hetényt és Kyskezeut Esztergom egyházára ruházták 1272-ben olly feltétellel, „hogy azok a szent István vértanú nevezetére tervezett tizenkét egyedi káptalan alapítványába vonassanak, mi azonban csupán csak a kellő ellátás kinézésében történjék, „nehogy a clerus gyalázatára ajtózva koldulni kényszerüljenek a kanonokok.“ Addig is Hetényt az érsek tartja s az olvasó-kanonok által épitetni kezdett szent Anna kolostornak húsz markát alamizsnakint adjon. Kyskezeut az érseki kápta*) Cod. dipl. 4. 3, 27 s köv. а) God. dipl. 4. 2, 224. 3) Cod. dipl. 4t 2, 429. 4) „Prosperitatis et adversitatis tempore nosgrata et opportuna subsidia meminimus recepisse.“ Zozim okl. Cod. dipl. 4. 3, 263 s köv. 5) Cod. dipl. 4. 3, 269 s köv. б) Cod. dipl. 4. 3, 309 s köv. 7) Cod. dipl. 4. 3, 310. 8) Cod. dipl. 4. 3. 534 s köv. 2
