Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
18 lan bírja, mellyért két oktató-pap (duo Sacerdotes magistrales) naponkint két gyász misét tartozik mondani; testvérének S ü k ö s d mester az ő h e t é n y i ősi birtokrészét engedé át, melly annak magtalan holtával szintén Esztergom egyházára esendett ]) László mester esztergomi prépost végrendelete 1277ben, a Gyer- ki birtokot az egyházra írja; ezt a prépost részint örökölte, részint a királytól nyeré, a többit Luk a s O mo d é fiaitól vévé. Egy részecskéjét nővére Z ádur özvegye használandja, de holtával ezt is a káptalan öröklendi. Bibliáját s egyéb könyveit egy malom helyreállítására hagyta, a malmot szent Katalin plebánusa birandja. A káptalané leend az is, mit László kanonok Pousa Achilleus, és Márk mesterektől javakban összevásárolt. Házait s bútorait a káptalan adja el, belőle két markát az esztergomi domokosoknak, egyet a ferenczieknek, egyet a szigeti apáczáknak, négyet húgának adjanak; a többi Esztergom egyházé és a szegények közé felosztandó. Három lova eladatik s ára a karénekes papokra megy. Borait (sex tunellae) papok és szegények kapják. Házi eleségéből jutalmaztassanak meg cselédei, inasa Posk és siitőnéje Majna; a többi szegényeknek, kivált papoknak misékre adassák — „ad offieia missarum.“ Az esztergomi s posonyi prépost, énekes, őr s nógrádi főesperes a végrehajtók 2). Hajdani időktül fogva, még szent István rendeletéből minden püspöki székegyháznál a szent Szűz tiszteletére naponkint egy mise mondaték, mit a káptalaniak végezének; de később e végre saját áldo- zárok rendelteiének, kiket praebendároknak hivtak. A zágrábi káptalannál e végre Busán énekeskanonok V. I s t v á n korában Ottók telket szánta olly akarattal, hogy ezen misét két pap hajnalban énekelje3), mi a kora munkára ébredő, munkáját mégis Isten szolgálatával és segédül-hivásával kezdeni kívánó fóldnépre nézve nagy jótétemény vala. Miklós mester sopronyi plébános az ő három farkashegyi szőlőjét Chornának ajándékozta 1278-ban a végből, hogy jámbor szerzetesei elhalt apja-, anyja-, testvére- s maga leikéről misemondásaik-, imádságaik- s egyéb egyházi szolgálataikban megemlékezzenek 4). Puskáz posonyi prépost, utóbb nyitrai püspök Rudolf császár- aztán Albert herczeghöz követkint a legfontosb ügyek végezésére indítva olly eredvénynyel járt, hogy jutalmul a posonyi káptalan számára Linch és Flanczendorf pusztákat (1280-ban), a nyitrai egyház birtokába pedig Nyitra várat nyerte meg kun Lászlóiul 1288-ban 5). ’) Cod. dipl. 5. 1, 275 s köv. — 5, 2. 43 s köv. „ne canonici in opprobrium cleri mendicarent ostiatim.“ Sükösd mester Esztergom egyházi cancel 1 á r volt. 2) Cod. dipl. 5. 2, 410 s köv. *) Cod. dipl. 5. 1, 259. V István oklev. 4) Cod. dipl. 7.4, 179 s köv. „eo quod animam ejusdem Nicolai sacerdotis, patris et matris et fratris felicium recordationum in missis, orationibus, vigiliis et in omni officio ecclesiastico haberent recommendatam.“ 5) Memoria Epp. Nitriens. 208. lap.
