Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
63 lassadli-------hogy semminemő igaz dolog, kiváltképpen az elreytöt kinek el ne cnyézhessék-------vigte engemeth ez elreytet kincre és ne ínutas vasra, se rézre, se ónra, se hátokra, hanem bizonyai aranyra ezüstre és tiszta kincre-------“ *) Azonban c baj tősgyökeres orvoslata mélyebb műtétéit kivan. Hogy népünk illy babonás hiedelmektől megszabadulhasson, és a népnevelő teljesen tolthesse be hivatalát, őt magát szükséges előbb nevelni s képezni, mit tiszte következtében az egyház teljesített is. Főn volt régóta, noha rendszerezetlen, a káptalani s monostori iskoláknál mester képző intézet is, annyiból, mennyire a mesterjelöltek más jelcsb oktatók tanodáiba jártak s látás és hallomásból tanulák az oktatástan elveit. Illy mesterképzőül ismeretes a posonyi káptalantanoda, melly aztán a jesuitákra s ezektől világiakra szállott; olly tanoda volt Körmöczön; kitüntetőleg pedig a Pyrker ősérsek által Szepesben rendezett hat mestert képző intézet. — A népnevelés előmozdítására eldöntőleg hatott Kopácsy herczegprimás lépése, midőn az esztergomi főkáptalannal együtt mesterképző intézetet alapított Esztergomban 1844-ben, mellynek példájára megalapult a királyi mesterképző intézet Érsekújvárt, Kanizsán, Miskolczon, Pesten, Szegeden; később Zágrábon és Győrött, melly két utóbbit ő Fölségc az illető püspökök, s jelesül a győri püspök s káptalan, pannonhegyi főapát s Győr városa hozzájárultával állított föl. A nevelés további, felső köreiben, majd nem teljes hiányt tapasztalunk e korszak nyiltában. A budai tanoda Grynaeus Simon, Vins- heim Vid, Lang János eltávolitatása után, folyvást virágozva, török elfoglalás alatt úgy, mint a pécsi, bácsi, kalocsai, Csanádi, szegedi, lippai, veszprémi, fejérvári, vasvári, szegszárdi, kapornaki, pécsváradi s többi káptalanok, monostorok s városi plébániákhoz kötött tanodák megszűntek. Az esztergomi káptalan iskolája, amazzal együtt, Nagyszombatba vándorolt, hol mint jövevény idegen földön nehezen honosulhatott. Oláh Miklósnak az iskolát ujan kellett rendeznie, mit 1354-ben mégis tőn. Egy, ezen évben költ irat szerint Oláh érsek 1554—ki kiskarácsony napján cgybegyüjté a káptalani, Nagyszombat városi urakat s több esküdt polgárokat, előttük a tanodát nagyszombati iskola név alatt ekképen rendezé: „tanodafőnök, káptalani szokás szerint, az olvasó s ennek alolvasója; alól vasó választása mindenkor az olvasót illeti, ki gondosan figyelem! arra, miszerint az ifjúság vezetésével csak tanult, catholicus és alkalmas férfiú (ha lehet, művészet mestere) bizassék meg; kit az érseknek bemutatni szükséges. Az alkalmasnak ítélt s elfogadott tanár istentiszteleten csupán papi öltözetben és más kanonokkint — more aliorum Canonicorum — karüngben és kápában — cum superpelliceo et capueio — volt jelen és a karban foglalt helyet; eltartására mint eddig, úgy ezentúl is, a k áp t a 1 a n, vá ro sp leh án o s és polgárok adakoztak; nemes ifjaktól ) Magyar nyelvemlékek 2, v. 1. 45
