Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
57 d) Néi»uevelés m tudomány apolaln. Foglalat: Népnevelési s tudományi hanyatlás a hitújítás föltüntévcl. Luther, Me- lancliton, Sturm sth panasza; barbárság Lerontása, vissza keresztelők dulásai. A bécsi egyetem. Magyarországi protestáns oktatók. A népnevelés- meg tudományápolat siilyedésének emelője s mentője a cath. egyház. Lőcsei s más népiskolák; a cath. egyháznak népnevelési vezérfonala; Be- rizló, Oláh; jcsuiták; Forgách, Pázmány zsinata; néphiedelmek tősgyökeres orvoslata ; mesterképzö intézetek; Kopácsy Jósé f. — Föltanodák, a budai, pécsi, a káptalani s monostoriak sorsa török s protestánsok mozgalmiban. Az esztergomi káptalan Szombatba vándorol, hol Oláh prímás elrendezi; főnökei Illicinus, Kulasi, Monozluj. E kor tudósainak képzödéshelyei. Veranchich kora a hellénekre emlékeztet. Oláh papnöveldéje. Jcsuiták Báthory királyi sDraskovich bibornok közbenjár- tára Rudolf császár által meghonosíttatnak; nevelési modoruk; nagyszombati Athena; Pázmány; egyetem; magyar s latin színmű mutatványok. A fegyelem tartása viszonyban áll a polgárzati belmozgalmakkal. Tudományos haladás hazánk helyreállása után. Tudományos intézetinknek alapítói, s gyámolóinak hosszú jegyzéke korunkig. Köz s magányos könyvtárak sora; egyetemi könyvtárnak eredete. Könyvszerzőknek rövidre fűzött névjegyzéke a hittudomány, szentirás, hitszónoklat, jogtan, történeti rat, bölcselkedés, természettudomány, szónoklat, s költészet, meg nyelvművelőt szakában. A remekmüves irodalom s tudományok tavasza, melly a XV. század folytában gyönyörű virágzatnak indult s .Magyarországon is kertalkotványokkal birt és, mint a múlt korszak leírásából világos , gyümölcsözött a XVI. századnak protestáns év tizedében pünkösdhavi fagyasztás által haladásában nem csak megállítatott, hanem hosszú zordon télre hátra is Iőketctt. Ilonunkban a káptalani, monostori, plébániai, városi úgy, mint falusi iskolák, ha a török megszállásban nem szűntek meg, vagy a trónviszályok zivaláriban nem űzettek szét, úgy idegen földről bevándorolt német vagy cseh prédikátorok által elfoglaltatának ; mi a népnevelésre s a tudomány ápolatára szerfölött kedvezetlen hatást gyakorolt. Telvék az ezen kori emberek iratai panaszokkal, a lutherismus okozta neveléshanyatlás miatt; maga Luther, Melanchton és társai a szemeik előtt elfajuló gyermekekről keservesen panaszosodnak; az emberek erkölcseiben elharapózó szabadosság s fékezet- lenség, mellyet szemesb férjíiak alaposan épen a hitújítás mozgalmiból láttak eredettnek megszomoritá napjaikat. Különösen szembe szökő volt az iskolai ifjúság daczos, durva önvisclete, dőzsölése, mire a szülék példája, a tanítás és ennek modora vezetett. Eleinte a tanulók száma csökkent és igaza volt Sturm János strasbúrgi tanítónak, midőn monda: „parentes liberos suos utiliter sibi quam publice vivere flagitiose malunt coque eos ad plebejas artes deducunt.“ Ipar- s kereskedelemre alkalmazók fiaikat, mint a honnan kevés munkával nagyobb anyagi hasznot húzhatni reméltek. Pénz- hnjhászat, vagyonszerzés az élet közös föladata; besárgult az anyagiság aranykora lassankint, a szellem köre meg mind inkább szűkült. Keble mélyéből sajnálkozott Erasmus, bogy a lutheriek minden tudományt, a héber nyelvet és részenkint a hellént kivéve, ördög találmányául hirdetik.
