Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
58 „Nonne Lutlierus totam Philosophiam Aristotelicam appellat diabolicam? nonne idem scripsit omnem disciplinam tam practicam, quam speculativam esse damnatam-------esse inventa diaboli ?---------Civitates aliquot Germaniae implentur erroribus, desertoribus monasteriorum, sacerdotibus conjugatis plerisque famelicis et rudibus — ubicunque sunt, ibi jacent omnes bonae disciplinae cum pietate. Nuper caeperunt aliquot civitates conducere professores, sed opus erit, ut et auditores conducantur. Tam ardet studiorum amor.— Conferat Academiam Wittenbergensem cum Lovaniensi aut Parisiensi quamquam et hae nonnihil detrimenti sentiunt ex Lutheranismo. Typographi narrant se ante hoc Evangelium citius distrahere solitos tria voluminum millia, quam nunc distrahant 600; vel hoc arguit, quam floreant studia Iiterarum.“ — Pirkheimer szerint Basel környékén s másutt is az emberképzeti humaniora-tanulmányok mellőzését javasiák a prédikátorok. „Ut nunc est seculum tumultuosissimum, ír ezen tudós, propediem férc timeo, ut disciplinae bonae omnes una cum linguarum notitia pessumcant. Ego, ut pietas nobis absque disciplinis bonis et graecae linguae notitia restituatur, plane non video. — Et tamen hi magno boatu clamitant non esse graece latineque studendum: sat esse si hebraice ac germanicc sciamus. Dispeream si non est hoc consilium, ut ex Christianitate nobis alteram Turciam efficiant.“ — Folyvást s kiválólag most botorkodott a nép fejében azon balilélet, miszerint a régi remek iralom tanítói a bálványosság oktatói. Ide soroltatott a bölcselkedés tanítása is, melly mint emberi találmány félrevettetvén, a hitludomány szolgálatára is méltatlannak nézeteit. „Presbyteris ad pascendum gregem dominicum vocatis non licere praeter scripturam vere sacram ullam Philosophiae partem legere aut tractare; huius enim nihil esse, quod ad salutem nostram attineat, nec quadrare, ut quae sunt hominum solertia inventa ad coelestem illam et a Deo revelatam Philosophiam adhibeantur,“ ír szentgáli Vadián János. — Melanchton így boszonkodott: „Linguas profecto praecidi oportet iis, qui pro concionibus passim a Iiterarum studiis imperitam iuventutem dehortantur“ J). Luther ugyan 1524-ben az iskolák mellett könyvet is kiadott, mind az által számos nyilatkozati a tanodákat, kivált egyetemeket koránt sem legyezgelték. Egyik kézzel építe, másikkal rónia. A héber s hellen nyelvet nagyon ajánlá, de a felső oktatást megveté. Túlzó gáncsolódásiban ama négy katonát, ki Christust keresztre feszité, az egyetemek négy szakainak előképéül allítá. „ Die hohen Schulen wären worth, dass man sie alle zu Pulver machte; nichts höllischer und teuflischer ist auf Erden kommen vom Anbeginn der well wird auch nicht kommen.“— Másutt meg: „was sind auch bisher unsere Universitäten auf der ganzen weit anders gewesen denn mordgruben vieler trefflicher Ingenien und Verdcrbung der Jugend?— Aristoteles ist anzusehen als ein Comediant, der die kirche so x) Sturm János de dicendi ratione. Epistolae Erasini, Pirkheimer, Vadián stb Döllin- gernél Reform. 1, 437 s köv.
