Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
56 Szent Benedek szerzetének számos apátságai e korszak viharaiban legtöbbet szenvedtek; nagyobb részint el is enyésztek. Főhelye, Pannonhalom javai még 1533-ban Sz apolyay János kegyelméből L a ky Balázsnak jutottak. Utóbb török kézből kiszabadítva szerzeteseit ugyan vissza nyeré, de javait a vitéz vezérek megtartották és 1. Ferdinand korában ollv nagy Ínségbe sülyedett a benedeki szerzet, hogy szent István kelyhét s más régi szent szereit, füstölőit 200fban kellett elzálogosítania, apátja két forint adósság behajtásáért a királyhoz kényszerült folyamodni. Javult valamennyire állapotja a XVII. században, a midőn az egyház hasznára is áldozhatott. Magyar Piacid (1647) Dienesdre, Csalóközben, lelkészt és mestert küldhetett; utóbbi énekelni, harangozni s a gyermekeket fogta oktatni. Török vidéken benedekiek is tartottak téritőket, mint volt 1656 táján ama Gergely atya a Pannonhalombol tizenketted magával, kiről Román garstem (Austriában) apát levele mondja: R. P. Gregorium exemti.— -— Caenobii ad S. Mart. in Hungária professum monachum, nunc in finibus Turciae, et in medio haereticorum constitutum Parochum, multarum animarum ad gremium S. matris Ecclesiae reductarum, conversio multum reddidit commendabilem.“ Olasz István bakonybéli apátról dicsőén tanúskodik Nád as dy Ferencz országbíró levele 1662-ből, szint azon érdemben valamint Széchenyi Pál veszprémi p. levele S zen ez y Román atyáról, C hányái János kaposvári alkapitány s ugyan azon helyi község levele Was zle Go- defridról stb. Eredvényesb hatás végett a papok s világiak közti testvérietek a benedikicknél is virágoztak; Sajgó fő apát Modorban a szent olvasó társulatát életmüvezte 1723-ban; aligazgatója lön K ollonich Adam koronaőr; neje a „társulat anyja“ czimét vállalta el. Rákóczy mozgalma kezdetétől 1733-ig többnyire Sajgó fő apát korában 1722-ben épült a sz. Mártoni Boldogasszonyegyház, Illók erdő pusztai, péterdi, rovardi, csa- naki, vársányi, ásványtói, modori, nagyécsi, deáki, szentiványi, nyalkái, tényei, bársonyosi, füssi, kis megyeri stb egyházak 1). Richter Alajos jászói prépost a debrödi, rudnoki (Abaujban), szent- mártoni (Biharban) szentházak, plébániák s többnyire iskola házak építője 1833 óta 1842-ig stb. 2). ') Bakonybéli hit. jegyzetekből, különösen az I. Ferdinand korabeli elzálogositásrol emlékezik a Registrum 2231 lapon; Magyar Piacidról Arch. Caps. 43. P Gergely atyáról Caps. 72. lit. KK Olaszról u. o. lit. d. i. Széchenyi lev. Fase. 53. 9. 230. Chanay lev. ugyanott. A szentházakról Fasc. 67. m. 8. s) Egyh. Tud. 1842 sept. 25
