Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
183 tői az egyháziak. G á 1 püspök; István érsek ; T i 1111 alapítói; Chanády érsek jószág vétele. Domokos püspök. Várdaynak bácsi csatornája s más főpapok bányamüvelete munkát nyújt a szegényeknek. — Gyám házak paplakok s monostorokban. Szent István vendégházai. S z e n t g á I i vendégszobák a többi monostorok mintái. M i k 1 ó s pécsi püspök népszeretete. Raguzai testvérlet, B éri szí ó p. zsinatintése a lelkészekhez. Márk gyámháza Zágrábon. Rómer és Scbmy- c z e 1 kanonokok szegényápolása. — Keresztes lovagok kórházai; budai Erzsébetkórbáz. Váradi, kassai kórház. V. Orbán irata a magyar világiasult kórodák iránt. C h i c h e r i apát koródája. L e w d e- schit kanonok, Antal püspök, — Mi oka volt a korlátlan néptiszte- lctnek a clerus s főpapok iránt ? Leggonoszabb örököt hagyott nemünknek a régi világ az által, hogy a szabad és nemszabad ember azaz úr és rabszolga közti különbséget nem csak tételben állítá föl, hanem az emberiség viszonyaiba is mélyen befüzé. A régi Hellas, Romas az ezekből támadott birodalmi szakadékokban úgy, mint a népvándorlat létesítette polgárzatokban az úr és rabszolga közt tátongó hézag létezett. Az urnák mindene, rabszolgájának az élet sem volt sajátja. Óriási műbe kapott a keresztény egyház, midőn a Megváltó szeretet-törvényét hirdetve, az emberiség ezen viszonyának is megkisérlé javitását; rabszolgákat kiváltogata, vagy az egyházi rendbe fölvétel által fölsza- badita, födözetes gyógyszerekkel is kevesbíteni elégelvén a bajt, mellynek t ő s orvoslatára a barbár világ irányában megkivántatott hatalma még nem volt. Kézai Simon tanúsága szerint, Magyarországban a honalapító fegyveres nemzeten kívül a többi, mint legyőzött ellenség s föld nép a szolgai osztályba tolatott; szaporult ezek száma azon idegenekkel, kiket rabló kalandjaik közben összefogdosva elhozának őseink : csak kevés gazdagabb s vitézebb belföldi osztozott a győztesek rangjában , ha szerencsés számolással babéros lobogóikhoz szegődött. — Az egyház mind másutt, úgy honunkban is, a rabszolgaság megszüntetését vette czélba és, mivel az elfoglalt s elsorsozott földnépestül a bérföldes urakhoz tartozék , kik birtokuk sértéséül veendék, ha az egyház a földnépnek t e 1 j e s fölszabadítását indítványozza ; legalább sorsának enyhitéséndolgozott. — És szent István törvényeitől kezdve egész az Anjoui ház korába egyiránt van folyvást szó a föld népéről, szolgákról, (kiket vásárolni vagy elajándékozni szokás). A pécsváradi, 1015-ben költ oklevélben emlitetnek szabad és szolganépek; szent István 2-ik törvénykönyvében a szolgát, ki szabad embert megöle, ura tetszése szerint vagy 110 tinóval kiválthatta, vagy kiadható a megöletett rokoninak. Á nemzeti, keresztelkedés második évtizedében az egyház sürgetésére országul meg lön határozva, miszerint szabad embert semmikép sem kell szolgául lealacsonyítani; a törvény szavai igy hangzan „mivel Istenköz méltó s az embereknek legjobb, ha mindenik a
