Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

184 ipara által szerzett javaival szabadon él, királyi rendeletnél fogva ti- lalmaztatik, hogy ezentúl ispán vagy nemes szabad embert szolgaságba tegyen“ ]). — Más törvény szavai: „ha valaki irgalomtól megindítva saját szolgáit és szolgálóit tanulevél mellett szabadon bocsátja , végez­tetik, hogy holta után senki sem merészelje szolgaságra vonni azokat. Ha pedig szabadságot ígérve, közben meghalálozék és szolgáiról nem rendelkezett, özvegye s fiainak hatalma legyen, őket szabadon bocsá­tani s megholt férjének lelki megváltásáért szabad lakomát tar­tani“ (agapen facere) 2). A pannonhalmi alapitványba Somogy megyei tizedek közt a sza­badok tizede is említetik (decima liberorum), mit az egyházi rab- szolgaszabaditási kisérletek egyikének kell tekinteni. Szent László alatt 1092-ben hasonlag a szabadok tizedeiről van szó, s hozzá tétetik : „valakik a lelkek üdvére olly föltétel alatt fölszabadittatvák, hogy az egyháznak szolgáljanak, ollyanok csupán a papok szolgái“3). Az egyházi jognak szende s emberitő légkörében müveit Kálmán nemcsak a rabszolgaság enyhítésén, de eltöröltetésén is dolgozott, Kéza szerint 4). Magyar szolgát sőt áltáljában magyarországit, ha idegen is, országon kívül eladni megtiltott, kivévén a legott kézre keritett hadi foglyokat5). — L őrin ez zsinatán a világi urak sürgetésére végező az egyház, hogy szolgát urának teljes engedelme nélkül, papul föl­szentelni nem fog fi).— Ezen utolsó törvény ujjmutatólag bizonyítja az ellenkedést, mellyel a szolgaszabadító egyháznak küzdenie kellett; 8 jóllehet számosnak megszerző szabadságát, mindazáltal, ha vagyoná­ban tönkre jutni s országos állapotokat zavarba ejteni nem akart, a fönálló viszonyokhoz alkalmazkodni kényszerült. így egyháziaknak is voltak szolgáik: például ama Marton nevezetű magyar rabszolga Hardawig salzburgi érsek házánál, hol az érseknek egyik szolgáló­jával R eginpert, Vurtenpurch, Wigman, Nereman, Hazo fiukat nemzé: II. Henrik császár e magyar szolgacsaládot (ab innata servitute) kiváltandó, az érseknek Pál ti nevűt s nejét Hezát, Euzit Sikla nevű nejestül s hat fiastól adta cserében '). — De szendén bánt mindenkor szolgáival az egyház; embereit védelmező , bántalmi­kat pedig szigorúan torolgatta. Gerennasnak egyik közbirtokosa Achyn (Sagan fia), fr. Ist an fejérvári keresztes lovag szolgáját megölte : a lovag Simon ispán alországbiró elébe vivé az ügyet, hol 32 tanúnak a szeg3zárdi monostorban történt megesküdése s vallomása után, Achyn ősi földéről kitakarodásra ítéltetett; Gerennasalo­') S. Steph. deer. II. cap. 20. 2) S. Steph. II. cap. 17. de libertate servorum. 3) S. Ladisl. deer. I. cap. 30. 4J Chron. Keza. cap. 2. 5J Colom. deer. I. cap. 77. quales servi possunt vendi extra Ungariam. 6) Synod. Laurentii de anno 1112 c. 30. de servis non ordinandis. 7) Cod. dipl. 1, 295.

Next

/
Thumbnails
Contents