Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
125 karja: ő (Lukács) egyedül szolgálatra kész lába, kit sem halál sem kard a szeretettől el nem vonand. Egyébiránt, mi az irat czélja, E bér h ardo t tudósítja, mikép közbenjárulta által az ő királya nem a Victor, hanem III. Sándor pápa részén áll, ennek hódul az egész nemzet s követség is ment már el tisztelkedésére. Lukács sugaltára történt, hogy II. Gejza király is igen lekötelező irattal lepé meg Eberhar- d Dt s biztositá, ha Fridrik császár haragja nehezülne az érsekre, a magyar király segélyére bizton számolhat : de ő se mulaszsza el befolyása által meggátolni hogy Pét tavi Fridrik s akárki más be- rontásokkal háborgassa a magyarföldet. Eberhard leveleiből világos, mikép ezen a király s a salzburgi érsek közti baráti viszonyon Volfer ispán, — 1161 már meghalva — követkint dolgozott. ') Bánffy érseknek a haza - sa magyar nemzetiség függetlensége volt a kincs, minek őrzetére mindenét föláldozni megoldhatlan kötelméül nézte. Ezen ágba hajtá ő mind azon nedveket, miket a többi elvágott sarjadékoktól elvona. Tekintetlenül tiport el mindent, mi ezen útjába akadott. II. Gejza holtával 1161-ben a, trónt 13 éves fia III. István foglalá el. Körűié gondos anyja Fruzina özvegykirályné, Bélus herczeg és a rettenthetlen lelkű Bánffy Lukács már esztergomi érsek. Hivataltársaiul egyik 1162-ki oklevelén Hedrik nádor; Mikó kalocsai érsek, Makar püspök, B o 1 e s z 1 á v prépost, 0 m p u d , Ruben, Bánffy Dienes ispánok olvastatnak2). A nemzet kétfelé oszolt és Emmanuel görög császárnak hóditó terveit valósítani és Magyarföldből adózó tartományt képezni könnyűnek látszott. Iladai honunkra nyomulván III. Istvánt híveivel Posonyba szalasztották, s a megüresültnek nyilatkoztatott trónra II. Lászlót ültették. Lukács érsek nagy szelleme- s tekintélyének egész hatalmával fölkelve Lászlót az egyház kebeléből kizárja s a kiközösitvónyt országszerte hirdet- teti 3), mire egyetemes elpártolása az elcsábítottak- vagy kényszeritet- teknek következék. László hatod hónapra meghalálozott. Semmivel sem volt jobb dolga IV. Istvánnak; pártján volt Tamás nádor, a mint egyik 1163-ki oklevelén áll4) s néhányan kevesen, kik naponkint többen tőle el — s a Posonyban Bánffy érsekkel tartózkodó III. István körül sorulának. Ilarcz támadoz a vetélytársak közt, melly- ben IV. István Posonyba foglyul viteték 1164-ben; III. István ismét teljes hatalmú király, két vágy társa pedig, meg a keleti birodalom imperatora Emmanuel óriási szellemestül hatalmastul *) *) Cod. dipl. 2. 160 s köv. Bandy stb. leveli. 2) Cod. dipl. 2. 164. 3) ,,Do sand der ertzpischod von Gran sein polen zu Kunig Lasla und Lyss iu pannen, darumb das er sich des reichs Stephans des Kunigs untervvunten belt au sacke, doch acht der Kunig Laszla des pischods panne nicht.“ Mugleni Henrik krön. cap. 53. Cod. dipl. 2. 166.