Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
107 mutatásít, javaslatit szivesen vévé s ezeket a tanácsadónak együtt- munkáltával foganatositá; a hasznavehetőt polgárzati s nemzeti szán- dokok valósítására örömest hagyá működni, illetőleg megerősité azon tekintélyben is, mellyel a vendég, isteni alapítójától fölruházva, közepette mégjelent, az értelem- és szivképezésnek, a béke s szeretet terjesztésének különben is tőle elidegenithetlen tekintélyében. Illy tiszthöz kötelezett férfiak hasznát jelesül veheté a polgárzat, miszerint tagjai közt béke s egyetértés tartassák fón ; a meghasonlások esetei kevesbüljenek s eligazitassanak ; a népek szeretet s értelem kormányához szokjanak inkább, mint a kényszer s hatalomk áréhoz. Ügy történt, hogy a Magyarság keresztelői egyszersmind polgártársak, astatus együttrendezői, a íőhatalom tanácsosi, segédei, a törvényhozás jelentékeny tagjai, a közös biztosiét szerz ői, őrei, bírák, szóval használatos status szolgák lőnek. A magyar nemzetnek mindjárt a honalapitás kezdetétől fogva megvolt szabad polgárszerkezete, mit fő vonásaira a fejedelmi vé r- eskü s a kürtültói intézkedések valamennyire rajzolták volt. A töredékes müvet szent István az egyháziak segedelmével fölkapván, határozottságra s európai bélyegre s ollyba idomitá, hogy az alkotvány könyve, mellyet nemzetének ajándékozott, ennek nyolcz százados léteién keresztül haladva, időszerű módositások hozzájárultával maiglan tárva és boldogítva áll fölöttünk. II. Endrének 1222-iki törvénykönyve, IY. Béla s V. István ifjabb királynak 1267-ki megerősítő oklevele, alkotványunk fejledésében nyomadékos emlékiratok, a szent István adta szabadságokra hivatkoznak s illetőleg azt megújítva erősitik '). Szent István alkotványa olly viszonyt állapított meg a fejdelem s nemzet közt, miszerint a fejdelem koronás király legyen, a nemzet három országrendet: a főpapi, főúri és nemes rendet képezze 2) a törvényhozó testület tagjait. Az igazgatás megkönyitése végett az ország több polgári megyékre osztatott föl; szent István úgy,mint utódai időről időre meg- látogatá azokat; a helyben szerkezeit s udvari tanácsával egyesitett gyűlésben megjelent s az elébe hozott ügyeket elintézte. Az al’) II. Endre 1222 : 2 szakasza : „quoniam libertás — instituta a S. Stephano rege per aliquorum potentiam ...“ IV. Béla sY. István oklev. 1267ből. Kovachich suplem. ad vestigia Comitior, 1, XIII. lapon: ..Decretum, quo libertates a S. Stefano stabilitas confirmat primus edidi.“— Kovachich vestigia Comitior 134 s köv.: „Nobiles Hungáriáé universi ad nos accedentes petierunt a nobis humiliter et devote ut ipsos in libertate a S. Stephano rege statuta et obtenta dignaremur conservare....“ J) S. Steph. deer. 1. cap. 3. 4.
