Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937
108 kotvány megállapítva és a király s nemzet aláirtával megerősitve lévén a késő ivadékra szállitatott '). Ama három rend törvényhozóul egybegyűjtve rangos osztályozás szerint úgy el volt rendezve, hogy első helyen a főpapok azaz érsek- püspökök, káptalani prépostok s apátok voltak; a törvényhozó testületre európai idom vésetett. Valamint a frank, német, spanyol, britt fejdelmek a püspökök, apátok és főurak gyülekezetében, melly concilium, synodus sacra stb. nevezet alatt ismeretes, szoktak szabni törvényeket; akkint sz. Istvánt is látjuk „regale concilium“ szent zsinaton, szent Lászlót a zabolchi „synodus sancta“ nevű gyűlésen intézkedni, hol 1092-ben „cum universis pontificibus, abbatibus et optimatibus cum testimonio totius cleri et populi“ ország ügye tárgyaltatott 2). Még 1256-ban is synodusnak nevezi Béla a gyűlést „cum praelatis et baronibus“ tartottat, hol Jakab gerliczei bán szintolly nevű fiának hadi érdemit adománynyal jutalmazza15) és 1309-ben is olvassuk: „in generali praelatorum, baronum, et nobilium aliarumque notabilium personarum tam ecclesiastic a- rum quam civilium concilio“ 4). — Midőn Astrik apostolszéki áldás mellett a sz en t koronát és keresztet elhozá, a főpapok (praesules cum clero) ispánok (comites cum populo) s nemesek örvendő dicsőítései közt történt szent István koronázata 1000-ik évben 5). A pécsváradi alapítványban a hely apátja jogot nyer püspököltönyben megjelenhetni akár gyűlésen (in solenni curia) akár más püspöki gyülekezetben fi). Az igy megalakult gyűlések törvénye i jobbára egyházi törvényjavaslatok valának, miket vagy a főpapok meghatároztak a királynak udvari tanácsában 7), vagy többnyire előleges papgyü- 1 és e n a frankok divata szerint azokban megegyeztek s). — Sőt azt mutatták meg a tudósok, mikép e századi törvényeink a már főnlevő egyházgyülési vagy frank néphatárzati könyveknek többpontjaiban másolatai csak n). ') Hartvik irja : „Decretum illud dein perpetui foederis subscriptione ad posteros suos transmisit.“ ») Kat. 2, 568. *) Cod dipl. 7. 3, 37. *) Cod. dipl. 8. 1, Nro 135. s) HartvichVita S. Stephani Pray kiadás 134 lap. «) Cod. dipl. 1, 300. 7) S. Steph. Deer. 1, többször hivatkozik a Senatus vagy Consilium regium decretumára. 8) Batthyányi Leges Eecl. 1, 75. 9) Idézett helyen. Kálmán 2 törvénykönyve és sz. István decr. 2. C. 2. öszvevetve a Baluziusnál 1, 574 olvasható frank kapitulárokkal lib. 5. r. 182. A 813-bau tartott mainzi zsinat 8 kánonja is szóról szóra oda vétetett.
