Lányi Károly: Magyar catholicus clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Első korszak: Árpádok és vegyes házi királyok alatt. 1000-1526. Második korszak: Protestáns mozlim hittévesztés kora, Austria Házi királyok alatt. 1526-1848 (Posony, 1848) - 51.937

106 úgymint a Romáról örökölt királyiság eszméje — a helyha­tósági intézet- a barbár b ér fö ld e s ség- és a kér. Egyházból. Ezen tényezőkön alakulandott Európa műveltsége, annak egyházi s polgári viszontagságai. — Az első háromnak igen nyomora állapotja volt a négy folyam közben. A rómaiság polgári öröké, a helyha­tósági szerkezet, melly Mu rsa (Eszék) Sopia n a (Pécs) A r r ha­bon (Győr) Brege ti um (Szőny) Sicambria (Óbuda) Carnun­tum stb római helyek romjain vagy közelükben magát talán fóntatt- hatá, a döntő magyaroknak éles kardjaik alatt teljesen fólosz- lott; csak helyei az egykori városoknak s emlékei maradának meg a jövő kor oltványául. A barbárok hűbérrendszere (a meny­nyi a magyarra belőle ragadott, tudniillik földosztás s vidéki lakás) minden más nevet érdemelhete, csak a rendét nem. A k i- rályhatalom, a régi nagy imperátorság verőfénye né vszerint ugyan létezett, de kellőleg simított lapról eddigien vissza nem veretett. Az európai műveltségnek polgári elemei közöl csak az egyház volt azon karban, hogy fiatal s izomszilárdult kézzel karolhatá át az em­berek viszonyait. Csak az egyházban volt mozgalom s cgyszer- smindrend, volt érély s egyszersmind szabály: és e kettőnek birtoka biztosithat csak tartós befolyást a viszonyok rendezgeté­sére. Függetlenül állván mindenektől, függetlenül és szabadon dolgoz­hatta föl a nyers , öntudatlan , tájékozkodni sem tudó, idegen anya­got, minél fogva egyenesen s közvetlenül veté magát jól rendezett csapatival a világ urai s a népek közé , mindnyájokat maga szelle­mi birodalmába hajtván ’). A lettdolog elvítázhatlan. Ha a XI—XV. század történeteit átnézitek, megtaláljátok, mikép az egyház elvei s vallástanai az emberi szellem minden nyilványodásiba beleszövék: a polgárzat sajká­jának vitorláin mindenütt a kereszt s a pápaszéki kulcsok czi- mere tündöklik; minden európai nép egy vallási családot ké­pez : — rendezője azt egy közös, a maga keresztény családjába házasitá egyiránt minden éghajlaton. — Európa kormányzata, úgy szólván, a keresztény hittudomány gyökeréből sarjazott föl. S maga részéről a polgárzat kedvesen fogadá a müveit, ember­szerető, nemártó, hanem jótevő, sebkötöző és simító vendéget; ujj­’) Vesd öszve Guizot hist, de la Civilisation 118 lap : „L'Eglise avait remué d’ailleurs toutes les grandes questions qui intérressent fhomme, eile s était inquiétée de tous les problémes de sa nature , de toutes les chan­ces de sa destinée. Aussi son influence sur la civilisation moderne a-t- elle été trés grande, plus grande peut-étre que ne font faite merne ses plus ardents adversaires ou ses plus zélés défenseurs. — L’Egli- sese présente au cinquiéme siécle comme une société indépendante con- stituée , interposée entre les maitres du monde , les souverains , les possesseurs du pouvoir temporel d’une part et les peuples de l’autre, servant de lien entre eux et agissant sur tous.“

Next

/
Thumbnails
Contents