Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

5

telmetés okosságot azért ajándékozta, né- künk a’ Felséges, hogy az által magunkat tselekedeteinkben kormámányozzuk, u- gyan azért, noha külombözö, de még-is elegendő mértékben meg adta azt minden embernek (: ki vévén egy nehányat, kiket valamely bal eset elmebéli félszegségre juttatott:) úgy annyira hogy az ész ellen hibázok vagy elméjeket úgy a’ mint lehetett volna, ki nemmivelték, vagy ánnalc sugárlására, a* mint kellett volna, nem íi- gyeltek. így meg lévén az ember gazdagítva ’s okosítva a’jozon ókossággal, most már vonnyon innen ki következéseket tsúpán az észnek út mutatása szerént.

Ha az ember okoskodó állat ? tehát nékie i-ben Ä jót a' rosztol meg kell kill Ö mb öz tét ni. Mi légyen a’ 3ó ’s mi a' rósz ? noha minden ember ki nem magyarázhattya, de azért mégis érti minden. Kicsoda az, a’ ki azt nem tudná, hogy nem mind egy az attyát táplálni, vagy megölni? Az éhezőt táplálni, vagy falatját tőle el ragadni? Veszedelemből valakit ki menteni, vagy abba belé keríteni? mást meg ditsérni, vagy meg

gya-