Bíró Márton: Erköltsi keresztény oktatások különösön a fenyítő házakban raboskodóknak remélhető meg-jobbitásokra (Kolozsvár, 1819)-452

6

gyalázni ? valóban a’ jónak, és romnak Ős- mérete annyira ki van terjedve mindenekre , hogy a’ leg tudatlanabb sem meri magát azzal menteni, hogy a’ lopást, meg fosztást, Ölest, gyalázást, káromlást nem tudta rosznak lenni. £)e ugyan minek-is adta volna Isten az okosságot, ha azzal a' jót a5 rosztól nem lehetne külömböztet- jii? mint a’ szem a’látásra, úgy az okosság az Ítélet tételre adatott.

2-or Ha okossággal bir az ember, tehát a’ jót követni a roszszat köteles távoz- tatni. Miért is engedtetett volna nékie az a’ tehecség, hogy a’*jót a’ rosztól meg külömböztesse, ha azért nem, hogy minden munkálodásaiban láthassa, mit lehessen meg tenni, ’s mit légyen szükség el kerülni ? Mihent az emberben az ész ki fejtödik „ azonnal ottan ottan már az Öröm, már az el piruló szégyen meg jelenik az ö áb- rázattyán, *s mit jelent egyebet ez a’ szégyen, hanem hogy az ész tudtára adja néki, sót meg bünteti azért, mivel olyas mit követett el, a’ mit nem kell vala. Nem csak a’ szégyen pedig, hanem a’ lélek Ös- méretis meg jelenik az emberben, mely

ö-