Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

kétségi ellen vakmerőül tettetek; azon áldoza­tok , mellyeket semmi élet’ jobbúlása, semmi erkölcsökbenvaló gyarapúlás , semmi feltétel- benvaló iparkodás, nem követett; azon áldo­zatok, mellyeket még nagyobb gonoszokra-ve- temedés, a’ roszra vivő alkalmatosságokban szántszándékos megmaradás követett — ezen Isten’ testét ’s vérét eláruló áldozatok , az Is­teni igazság’ széke előtt állanak már, az Iste­ni boszúállástól elóhívattattak , hogy megátol- kodott lelketek-esméretét feljózaníttsák ; talán nem sokára, talán igen is közel-lévőhalálotok’ óráján. Mit fogtok akkor érezni? Mire juttok? Aligha nem Mesteretek’ sorsára ! Az Isten men- tsen-meg , hogy legkevesebbet is nagyobbít- tsam az igazságot, azért csak az Apostolt be­széltetem helyettem: ,,akkor Jésusnak vére ,,sokkal jobban és hatalmasabban fog kiáltani ,,mint az Ábelé“ (Zsid. 11, 14.) Kérdezzétek- meg csak azokat, kik több ízben verrasztottak már a’ halálos ágy mellett; és megmondják ők , melly sokan nem részesülnek végre azon úti eledelből , mellyet egésséges korokban el­vesztegettek ; melly sokan érzéketlenül marad­nak még a’ kegyelmet nyert latornak példájá­ra is ; melly sokaknak kifordul kezükből azon kereszt, üdvösségünk’ záloga is 's a’t. — mel- lyek mint meg annyi jelei a’ kétségbeesésnek. Harmadik, és legszörnyebb büntetése a’ méltatlan áldozatnak a’ vég-kárhozat. ,, Fel­akasztván magát, a’ lelke elveszett“ ’s a* t- Igy tanít végre azon hitetlennek sorsáról az Isten’ lelke az Apostolok’ cselekedete könyvé­ben (1, 18.) Tehát elveszett Judás? s örökre elveszett? Elkárhoztatta mind őtet, s mind egyéb líristus’ teste s vére vesztegetőjit az Is­tennek ezen ítélete ,. mellyet meghirdetett ősz.

Next

/
Thumbnails
Contents