Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2
6 dóságával akar dicsekedni ? Ezen's ezekhez hasonló világtól kölcsönözött elmeíuttatások valaha, midőn a’ világ’ makszimái uralkodtak szívén , habozóvá tehették, és el is tántoríthatták volna; hogy máskor is lesz, pedig al- kalmatosabb idó a’ megtérésre , midón azt titkon és a' világ' botránkoztatása nélkül is végbeviheti ; valaha mondám e’ gondolatra vetemedhetett volna ; de most egészen külömbözo az Ó gondolkodása módja. Magdolna , kinek eddig semmi köze se volt az Isten’ szolgáival, őket komor tekéntetökért, és ízellen feddödző beszédjekért, hivatallyokért kerülvén; ki eddig vagy azért kívánta látni Kristust, mivel e- zen férfiúról külömbféie ellenkezőket hallott mint Heródes’ felesége, vagy hogy valamijeit lásson tőle, mint a’ csudák’ szemlélése után ácsorgó zsidó-nép ; már más végből kívánnya ötét; ,úgy tekénti Rristust, mint ama juhait szerető Pásztort, ki elhagyván kilenczven-ki- lencz juhait, az eltévelyedettnek kéreséséreindúlt, hogy azt örömmel viszszavigye; úgy tekénti mint azon könyörúletesség' Attyának m ássál, ki a’ viszszatérö tékozló fiúnak ölelő karokkal és bő kegyelemmel siet elejbe ; ’s egy olly követet, ki eljött, hogy idvezítse a’mi elveszett. Most pedig e’ kegyes Pásztor, kegyelmes Atya , és kívánatos követ a’ Faríseusnál volna ebédnél. Hogy megérté, hogy letelepedett volna Jésus a’ Farizeus' házában. —- Ezen igazságoknak érzése, nemcsak semmivé tette benne a’ világnak Ítéletét hanem nagyra is becsúltette vele az Isten' ítéletit. Azon szoros számádás’ tanúsága, melly a' sáfárkodó cselédjeivel számot vétó Király’ példázatában olly nyilván előadattatik ; *s azon fának képe, melly jó gyümölcsöt nem hozván ,
