Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 2. rész (Pest, 1818) - 44.272.2

semmit szemedre ne lobbantson , semmire ne kéntessen ’s a' t. Ebben áll a’ te gonoszságod* ’S ha te ezt akkor bé nem látod, annak magad vagy oka.

Judás elárulta Isteni Mesterét jóságán és kegyességén , mellyel viseltetek hozzá, semmit megnem indúlván. Nézzétek csak, hogy űl az Úr vele egy asztalnál; hogy mosogattya lábait; hogy akarja ötét is megtisztítani (Ján. l3.) Ezen jóság' új bizonyságára Judás’ szíve elkeményűl, és megátalkodik gonoszságában. Ah! haJésus hatalmával akart volna élni, tudta ö, a’mint János bizonyíttya, (i3 , 3.)hogy mindeneket kezébe adott néki az Attya; melly könnyen megszégyeníthette volna ellenségét , é& megakadályoztathatta volna szándékát ! De nem cselekedé azt; Judást szabad akarattyára, magát pedig az Attyáéra hagyván. — A’ jó Isten eszébe juttatta még is elárúlását. ,,Midőn , ..letelepedtek volna és ennének, monda Jésus: ,,Bizony mondom néktek, hogy egy közületek elárúl engemet'“ (Máté. 26, 43.) Csudálkozza- tok itt Megváltónk1 jóságán , és kegyességén; tudtára adja a’ bűnös Judásnak vétkét, hogy megtéríttse; de csupán magának, hogy megne szégyeilíttse. Sőt mit nem cselekszik? Mintegy elszenderíti a’ többi tanítványokat, kik jelen vágynak, ,,és tanakodnak magok köztt val- lyon én-e?“ Elveszi hallásokat, hogy halván, nehallyanak; elveszi szemök’ fénnyét, hogy látván, ne lássanak— egy bűnösnek kéméllé-' sére. Mert láták mondván : „az, a’kinek én bé- mártott kenyeret nyújtok“ (Ján. i3, v. 26.) Ilallák hozzá mrndani: ,,a' mit cselekszel cse- lekedd hamar“ (Ján. ott.) Még is a’ mint sz. János bizonyíttya : ,,ezt pedig egy sem tuda a' megtelepedtek közül, $uire mondotta volna.“