Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

„ ajándékot, és áldozatot nem akartál ; a' bűnökért épenégö áldozatokat nem kedvelted** ’s ugyan mi kedved-is telhetne eggy áldózója ellen tusakodó tuloknak busában ? !,,Akkor mondák : testet alkottál nékem , ime jövök , hogy cselekedjem' akaratodat!“ (Zsid. 10, v. 8*) S hallatta egész világgal szavát!,, Lélek az isten ; azért a’ kik azt imádják, szükség, hogy lélekben , és igazságban imádják ötét. “ (Ján. Lj. v. 24*) Midőn az Istennek józan tiszteletét behelyhesztette : akkor vissza szerzé az Istennek elraboltt dicsősségét* ,, Dicsősség az Istennek a" magasságban ! “

Illy gyászos volt sorsa K. A.! az egész világnak. Az eggy Júda öröksége menekedett meg e’ közős vészéitől a’ nyertt kijelentés' segedelme által. 'S ezen nemzettel tulajdonképpen eszközül élt az Isteni gondviselés az igaz Religiónak az emberek köztt való fenn marasz* tására , és közlésére. Az ö országról országra költözködésök , sőt idegen birodalmakban esett raboskodások , és elszélledésök-is : mind az Isteni gondvise^snek e' nagy plánumára szolgáltak. De végre : az egész világon elhatalmazott, törvényessé, uralkodóvá lett tévelygések ellen, az igaz Religió fenn tartására, és közlésére ezen maroknyi népnek példája éppen e- légtelenné lett. ’S önnön rnaga a’ kútfő-is , e’ zsidó nemzetre bízatott Religió-is, kezdett mindennemű gyimgyommal eltelni ; midőn bizonysági külömbféle emberi toldalékokkal meg- szeplösíttettek ; útmutatási mindennemű emberi hagyományokkal felcseréltettek , áldozati lelketlen pompákká, szineskedésekké , és így utálatosokká váltak. Szóval az egész világigaz, tiszta, tökélletes Religió nélkül szűkölködött. Mit cselekedett akkor Rristus? Eljött. Hogy

. ó *

— 67 —