Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
eggy új , tökélletes, és egész világhoz alkalmatos Religiót adjon emberi nemzetünknek. ,, Úgy szerette Isten e’ világot , hogy az ö e- gvetíen eggy fiát adná , hogy minden , a’ ki o benne hiszen, eine vesszen, hanem örök élete legyen. (Ján.3. v. 13.) Dicsösség tehát az Istennek a’ magsságban. De nem csak az Istennek elrablott dicsőséget szerzetté - vissza Jésus eljövetelével, hanem az emberek’ elveszett bé- kességét-is : ki fog tetszeni a’ második részből. Igen-is ama minden országokat elnyelő Római birodalom belső zenebonáiban ki-fárad- ván,bécsukta harmadszor a’hadra mutató Jánus’ templomát, és azon békességet, mellyet szabad uralkodásának kebelében felnem lelt , eggy erőszákos Urának rabságában feltalálta ; dea- zon békesség csak hamis, csak színes békesség volt: az ember azonban gonosz indúlatinak prédája maradván- A’ valóságos békesség’ fejedelme volt Rristus Jésus, Izaiás' jövendelése szerént: a’ ki igazán megbékélteté mind a mellyek e’ földön vannak, mind a’ mellyek’ mennyekben (Iza. 9. v. 6. Pál ftol. 1. v. 20 ) ! Megbékéltette az embereket az ő Istenök- kel. Tudjátok R. A.! hogy az Isten, és a' vétkes indúlatú emberi nem között egy olly harcz volt, mellynek eredete szinte a’világ kezdetéig felér: egy olly harcz, mellyet az elején- ten minden «.örvényes függés ellen pártoskodó emberi természet okozott, ’s mellyet ama minden tudónak szava kinyilatkoztatott, és a'próféták hirdettek, egy olly Ínséges harcz, melly minket a k ánságink’ rabságába vetett; jeles díszeinktől megfosztott; nyavalák’ prédájává íjlette testünket, és örök kárhozattal fenyegette vala lelkünket. Egy olly meg - átalkodott harcz, mellyet sem a’közönséges vizözönnek
