Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

fék szorultunk : hanem ollykor-is, midőn na-» gyobb bátorságunkra, konnyebűlésünkre , és bizonyos fenntartásunkra hasznos. Ezt hirdeti gondviselésének egész rende. Hogy magunkat és épségünket megőrizzük , a’ végre nem csak okos ésszel ajándékozott meg , melly által min­den veszedelmet magunktól elháríthassunk, hanem e fölött belső ösztönt-is öntött belénk, hogy, ha az ész találna is fogyatkozni , annál könnyebben és bizonyosabban tudjuk min­den károst megelőzni. Azt akarván, hogy al­kalmatos esméretségekre szert tegyünk e’ föl­dön létünkben, e’ végre is nem hagyott min­ket okos elménk’ utasítására egészen , hanem belső kívánságot - is gerjesztett bennünk újnál Újjabb esméretségek’ szerzésére. Úgy rendel-, vén, hogy eledel által tartsuk fenn éltünket, ismét nem hagyott minket eszünknek végzési­re egészen. Mivel sok munka, idő, és gopd szükség valaarra, hogy az minden falatunk’ természetét, tulajdonságát, és hasznát előbb megvisgállya , minekelőtte azt felszabadíttsa : tehát ízlést is adott; így segített rajtunk. E- eekből látni való , hogy a’ mi szükségeinkben Isteni gondviselőnk gyarló eszünkre nem bí­zott egészen, hanem bizonyos, és csalhatat­lan ösztönökkel segített rajtunk ! A’ Religió szint olly szükséges lévén, vagy szükségesebb, a' mi bátorságunkra ,’s boldogulásunkra , mint az eledel életünk fenn tartására : tehát méltán hozhattyuk-ki , hogy ama’ kegyes és véghetet-* len jó Gondviselőnk, a’ mit testünk’ jobbvol­táért tett , Gelkünkéért-is meg tette ; hogy an- pák bátorságára az ész mellé bizonyos ösztönt advan , ezére is hív gondja volt csalhatatlap kijelentése által , melly nélkül lehetetlen val^ kizQpyqs I^tüpki

Next

/
Thumbnails
Contents