Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

czéllyát nem érik igyekezeteknek : zúgolódnak, és a’ virtus átkozottá lesz szájokban , leg alább puszta névvé. — Hlyen AA. ! azoknak magok viselete * kik Religyió nélkül élnek; ha ti ezt még valóságos lelki jóságnak nézitek, úgy nem tudjátok miben állyonaz. A Religió által tehetni szert az elégedésre-is e’ világi ál- lajDotunkban egyedül ; a’ második részben.

Olly sajnos e’ világi sorsunk , hogy a’ Po- gányok is homályosan sajdították, hogy va* lamelly elejéntén elkövetett vétek lehetett e- gyedűl oka illy szenvedő állapotunknak. Tulajdon tapasztalásunk bizon}ríttyaJobnak e’ vallását: ,,Az aszszonytól születtetett ember, rö- „vid ideig élvén, sok nyavalyákkal eltelik ; ki „mint virág kinyilik, és elnyomatik , és elfut „mint az árnyék, és soha azon állapotban „nem marad.R- v- 12-) INem , bizon- nyára nem menekedhetik meg ezen emberi bajainktól se a* Rirály az ő számos testőrzőkkel fedezett thrónusán , se annak tanácsossá pompás kastélyában: a’ bú, gyötrelem, nyavalya fájdalom, gyári óságunk’egyéb folyadék ival egy- gyütt, behatnak az ő kebelükbe is ; sőt egyszer hozzájok férvén nagyobb erőszakkal dühösködnek ők ott, mint sem a' paraszt guny- hókban, a' hol mindennap otthon vannak.

Tegyük már, hogy egy illy szenvedő sors, mellynek minnyájan kitétettünk , lepjen meg közülünk valakit; tegyük, hogy a’ Jóbnak szerencsétlensége megújjullyon köztünk ,ki minden gazdaságit, javait, gyermekeit, szóval mindenét, a1 mi becses, kedves, elveszté rövid idő alatt, ’s nem hátrála egyebe, hanem fekéles nyavalája , és eltüntt. szerencséjének e-