Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

mas karjait ágaiban; tinéktek épnek tetézhetik egyedül azért, mivel zöldellik: azonban melly gyakran podva ette annak belét, ’s emésztő féreg rágódik annak töve hegyén ! A’ nagy fá­nak nem többek-e az éltető nedvességrevaló szükségei is nagyságának mértékéhez képest? Tehát sem a’ külső virágzó szín nem bizony­sága a’ boldogságnak, mivel minden szeren­csének lehet belöl férge ; sem a’ kincsben és hatalmasságban nem áll az elégedés: mivel e- zekkel többekre lévén szükségük , szint olly ne­hezen tehetnek ők szert az elégedésre, mint más egyéb emberi sorsúak. Ezen vélekedés el­lenkezik az Istennek Szentségével is : mivel ö- rökké a’ kisebb rész lévén gazdag és hatalmas, innét az következnék, hogy az Isten a’ leg­nagyobb részt boldogtalanságra kárhoztatta lé­gyen. Hol vagyon tehát e’megelégedésnek lak­helye?— Bátran merem állítani, hogy egy Is­ten’ törvénnyétöl függő Kereszténynek szívé­ben. O az, kinek csupán annyi szükségei vágynak , mellyek könnyű szerrel kielégíthe­tők; őaz, kinek szükségei bizonyosan ki is elégíttetnek. Engedjétek , hadd beszélhessen ezen igaz­ságról Dávid. „Boldog azon ember, ki az „ Istentelenek’ tanácsán nem járt, hanem az „ Úr’ törvénnyében elmélkedik éjjel, és nap­pal.u De miért boldog? Mert „lészen mint a’ „fa, melly a’vizek’folyása mellett plántálta- „tott, melly megadja gyümölcsét az ö idejé- ,, ben ; ’s az ő levele einem hull;’s mindenek , ,, a’ mellyeket cselekszik , megszerencsésíttet- nek”i.Zs v, i. Ártatlan ,’s érzékeny rajzolat- tya egy Hív boldogságának l Ügy vagyon igen is: egy illy Jámbornak, minekutánna kereste az Isten’ országát és igazságát , hogy az élet, — 2Ó4 —

Next

/
Thumbnails
Contents