Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

mentt vagyok én tehát minden gondtól, és nyughatatlanságtól ; bátran olvasom én ama’ könyvből, a’ Bibliából, mellyet e'csalhatatlan Mester ád kezembe , hogy Atya, Fiú, és Sz. Lélek az én Istenem ; hogy napot rendelt, a melly- ben a’ világot megítéli igazságban ; (Ap. 17. v. 3r.) sat. Ezt tehát én nyilván és bizonnyal tudom; ezt bölcs PJátó nem tudta, az ékesen szólló Demosthenes npm esmérte; mond Sz. Ágoston. Ha valami kétségesnek látszik a'bibliában: kérdezkedem az én csalhatatlan Mesterem’ Ítélete eránt, és nem vagyok én többé ha- ,, bozó kisded , s ide s tova nem vitettetem a’ ,, tudománynak minden szelétől , az emberek’ ,, gonoszsága által, és tévelgésbe ejtő álnok- ,, sága által.“ (Efes. 4. v. 14.) — A' ki czél- lyának végét akarja érni, annak alkalmatos eszközökhez - is kell nyúlni: tehát ama' véghe- tetlen bölcs és mindenható Isten - embernek is, tudósitási' közlésére és fentartására , Tanító — Mesterét, az Anyaszentegyházot, csal- hatatlansággal felkellett ruháznia. Ez ismét oily igazság , mellyet minden gyarló értelem megfoghat, s mellyet csak egy pártoskodó értelem nem hágy helyben; gondviselőnk’ vég- hetetlen] bölcsességével , és mindenhatóságával, az az: az Istennek létével, ellenkezvén.

Tehát minémű kifogást tehet a’ józan ész hitünk’ bizonysága ellen ? Igen jól illik az az igazság’ természetéhez. Ezen szent Felség magában, és önnön világosságában lakozván, magában lévén királyi széke , méltósága , és boldogsága: mínekutánna az emberekkel méltóztata tott magát közleni, és eljött Kristus , hogy neki országot szerezzen , másra szorult-e ő ? a’ gyarló emberi ész' támogatására-e ? INem elég-eőma- ga magának felséges eredetére, és tebéntetére