Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

közepiben, melly a’ hullámok’ vitáit kineveti; az eggy más utánn következő eretnekek bé a- karták abba vinni hamis képzelődéseiket, de az őket megnem szenvedte : hasonló lévén a’ tengerhez, melly a’ belé hánytt dögöket kebeléből kiveti. Elszakadoztak attól külömbféle felekezetek , és ö azonban egész maradt: hasonló lévén ama hegyhez, mellynek düledéki lábai alatt elomlanak, ’s ő még-is egész marad. ,, Az Isten’újjá ez! (II. Moy. 8. v. 19.) — Az Istennek tökéletessége, és irgalma magával hozta, hogy ő maga oktasson minket tiszteletére , tehát mégis tette : olly igazság ez ismét, mellyet akármelly gyarló ész megfoghat, ’s eggy Józan se tegadhat; ’s a' ki ezt tagadni merné az Ő tökéletességét, és irgalmát gyaláz- ná , az az: az Isten’ nem létét tagadná; mert olly Isten, a’ ki tökéletes és irgalmas nem volna valóban Isten se volna.

Hogyan tehessünk mi szert ezen csalhatatlan Isten’ oktatásira ? Halgatván az ő csalhatatlan Mesterét, az Anyaszentegyházot. Ezen hitünk’ harmadik fundaméntoma se szenved az Istennek tulajdonságira nézve semmi bizonytalanságot. A’ véghetetlen bölcs és mindenható Isten-ember Jésus tudósításit fenn akarván maraszlani világ’ végezetéig; minden kétségtől, bizonytalanságtól, és tévelgéstől megakarván menteni; szükségképpen tartozott alkalmatos eszközöket - is rendelni e’ végre; (Efes. 4. v. 11.) ’s ama’ tanításunkra rendeltt Mesterét, az Anyaszentegyházot, csalhatatlansággal felkelle ruházni eme mindenhatónak. (Mát. 28. v. 20.) Mivel az Isten mégis teszi azt, a’ mire tartozik : tehát Anyaszentegyházunk csalhatatlanul oktat minket azokra, mellyehet az Isten üdvösségünkre kijelentett. — Ltenuek hála!