Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

annak, mikor nem egyez a’ ’Sidó Textus­sal; úgyhogy éppenn ezen ’Sidó Textustól való külömbözés adja az erőt, nem tsak a’ szententziáknak, hanem szóknak is. En­nek az az oka, hogy az ilyen Citátziók, nem megbizonyítás, hanem világosítás ked­véért estek sok helyekenn; ezekbenn az esetekbenn elég volt tsak az értelmére néz­ni a’ Helynek, a’ szavaira nem: már ez maga a’ klilömbözésnek oka. Sok helyt másról van a’ szó az Ó Testamentombann , az Üj Testamentombann ismét másra al- kalmaztatódik. lásd Róm.X. 6. collat. Deut. XXX. 11. t2. itt a’ Mózes Törvényiről van szó, Pál az Évangyéliomra érti ugyan azo­kat. Se nem a’ ’Sidó, se nem a’ Görög Te­xtust citálja, hanem a’ tzélja szerént vál­toztatja. Sok hely van ilyen : az ilyenekről mondjuk azt, hogy az Üj Testameutomi Írók alkalmaztatják (accommodant). Ab- bann áll ez az Üj Testamentomi accommo­datio, mikor azt mondjuk: hogy ez, vagy vagy amaz dolog, melyről most szól 1 vala­ki, leíródhatik, másutt, és más értelem- benn eíőfordúló szókkal, p. o. Mát. XIII. 14. Ján. XII. 37. Tsei. XXVIII. Az íródik itt: az Isten megvakífotta szemeiket, hogy ne lássanak, ’s a’ t. Ügyde É’saiásnál, a* honnan vevődött ez ide, az É’saiás idejé­ről, és nem a’ Krisztuséról van szó. An­nyit tészen hát itt most az a’ ciíátzió: a* mit mondott É’saiás a’ maga idejebeliekről, azt lehet a’ mostaniakról is mondani. — Ha azt látjuk, hogy nem szóról szóra citá- lódik az Ó Testamentomi Hely az Üjbann: fz is lehetett ennek az oka, hogy könyv Görög Fordításának haszna vétele. 187

Next

/
Thumbnails
Contents