Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Regi Fordításiról.

9l

4. Kevesebb Critical- hasznok van azoknak az Arabs Fordításoknak, melyeket az újabb időkbenn, a’ Deákból fordítottak, és a’ mel- jek leginkább a’ Missiók kedvéért készíttettek, melyekről lásd Masch. P. II. Vol. I. Sect.5, Az Üj Test. Arabs Fordításiról lásd Walton Proleg. XIV. Le Long edit Maseb. 1. c. Richard Simon Cap. XVIII. Ben. Michaelis tract, de Var. Lect. N. T. §.27—31.67.74—77. Storr Dissert. Crit, de Evang. Arabicis 1775. Michaelis Einleit. §. 66. 67. és az erre a’ Könyvre való Jegyzésit Marshnak, Vol. II. P. II. p. 596—609. a’ Német Fordítás szerént pedig T. I. pag. 194. Rosenmüllers Handbuch &c. B. Ili. pag. 132.

4. síz Ethiopiai Nyelvre való Fordítás.

§. 39. Az Új Testamentom Ethiopiai Fordítása Szerzőjének, Frumentius Püspök tartódik ; az, a’ ki itt inegfundálta volt a’ Keresztyén Ekklé’siát, a’ IV dik Század kö- zepénn. (Lásd Ludolf. Historia Aethiopica, és Bruce). A’ Görögbőíl fordítódott, a’ Textusa az Alexandriai Famíliához tartozik. Az Evangyéliomok' jobbann vannak fordítva, mint a’ Levelek: melyből ezt lehet kihozni, hogy nem egy ember fordította egó- szenn. Kern a’ mostani Tartománybeli { Amharicának neveződik) nyelvenn van fordítva, hanem a’Vallásos nyelvenn (Gecz- nek neveződik); melyért különös írás nemét találtak az Elhiopiaiak. *

* Ez az Ethiopiai Fordítása az Új Testamentom. nak, először 1548-bann nyomtatódon ki Ró- mábann. X. Leo Pápa három Papot hívatott Ethiopiából, Teffa Siont, Tensca Waldot, és Zaslaskit: hogy az Ethiopiai Fordításból adjanak valamely Jegyzéseket, a’ Vulgata