Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
90 ra: de mitsoda Kézírásból vevődött a’ Ford/, tás, és milyen régi? nem lehet Belőle meghatározni. Ha nem új is az: de a’ könyv szélire íródott Jegyzések szerént változtatva van. Ennek Textusaim Gabriel Sionita, Maronita, sok helyt változtatást tett, a’ szerént a’ Kézírás szerént, mely a’ 14-dik Századbann Égyip- tombann íródott, és Aleppóból húzódott Pá- ri’sba. Walton, a’ Londoni Polyglottábann, a’ Bári’si Textust újra kiadta, kevés jobbítással , melyet tett azonn , vagy az Erpenius kiadása szerént, vagy valamely nála lévő, attól a’ Textustól kulömböző Kézírás szerént. Ez is a’ Görög Textussal egyez, mint az első. 3. Erpenius, 1616 bann, Leidábann, kiadta az egész Új Testamentomot, egy olyan Kézírás szerént, mely 1342-benn íródott. Az Evangyéliom véginn talalt Erpenius még egy más Alólírást, mely szerént azok, a’ Mártíroknak, 938- efzt. vagy 1271. Kr, U, szül. utána íródtaknak mondattatnak. Melyből ezt lehet kihozni, hogy a’ többi része az Uj Testamen- tornnak későbbenn, akkor, mikor a’ feljebb említett végső Alólírás tartja, íródott; és hogy a’ Fordítás kétféle : mely ennek betsét is meghatározza. Ennek az Erpenius kiadásának a’ Textusa, az Evangeliumokbann, a’ Római és a’ Pári’si Polyglottákbann lévő kiadásokhoz nézvénn azt, a’ kettő között lévőnek látszik. Ha az eredetét tekintjük: a’ kettővel egyez, hanem a’ külömböző kiadások szerént változtatódon, ’s igazgatódott. A’ mi külömbözés van ebbenn azoktól: annak okai a’ Koptus, Syrus Fordítások, és a’ könyv szélinn lévő Jegyzések. Az Új Testamentom egyéb Könyveiben« ez az Erpenius Arabs fordítása, a’ Syrusból valónak látszik; kivévénn az Ap, Tsel. némely Részeit, és az Apocalypsist, melynek a’ Koptus Fordítás a’ forrása, a’ Sy- rusból való Interpolatioval együtt. Ebből a' kül. olv. Michaelis, Rode, és Griesbach, jól kiszedték. Az l)j Testamentom 4, Keve-