Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
3-dik az Ammonica. Mások Psammyrica, vagy Basmuricának is nevezik. Az a’ Dialectic ez, melyenn beszéllnek a' Nílus Nap- nyúgoti részénn Délfelé lakó Egyiptomiak; mely nem sokat külömböz az Alsó és Felső Egyiptomi Dialectusoktól. Ennek igen kévés Fragmentumát Georgi adta ki, a’ Borg. Bib- liothekából. Ezek között a’ három Egyiptomi Fordítások között, melyik légibb? nem lehet meghatározni, sem a’ Kézírásokból, sem magából a’ Fordításból, sem a’ Históriai Tudósításokból. Mert a’ Memphitica Fordításnak Kézírásai ugyan, a’ 7-dik Század előtt nem íródhattak,- ámbár a’ Textusok lehet régibb. A’ Sahidica Fordításnak a’ legrégibb Fragmentuma is a’ János Evangyélioma , az 5-dik vagy 6-dik Századnál nem régibb. A’ többi Sahidica Kézírások a’ 9-dik Századtól a’ -ío-dikig készültek; a’ Textusok pedig a’ 3-dik és 6-dik Század közzé tartozik. A’ 3-dik Fordítás is ebbe a’ Periódusba esik. Lásd Munter über das Alter der Koptischen Übersalzungen des N. T. in Eichh. Bibi, der bibi. Liter. IV. 1. 385- PagA’ Memphiticának olvasási egyeznek a’ Nap- nyúgoti Recensióval, és a’ Syrus Fordítással, kivált az Evangyéliomokbann: mindazáltal néhutt Alexandriai Olvasások is vágynak ben- nek. A’ Pál Leveleibenn az Alexandriai Re- censiót követik. Az Apóst. Tsel. a’ Köz. Lev. és az Apocalypsisbann is az Alexandriai Famíliával tartanak. És így egyeznek az A. B, C. D, L. Kézírásokkal. A’ Sahidicáhann, a’ mint a’ Darabokból lehet ítélni, a’ Memphitica szerént vágynak az Olvasások. Az Ammonicai Fragmentumok is fbképpenn az Alexandriai Recensiót követik. HihetŐenn ezek egyforma Kézírásból készí- tődtek. Egy ember által-é, vagy több által: nem bizonyos; talán a’ Meinphiticát egy készítette. A’ paráznáról való história (Ján. 8; F 4 * 1—ii. Régi Fordításiról.
