Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
3<5 Az Új Testamentom végéről, és a’ 4-diknek elejéről, vágynak is erről a’ Fordításról tanúbizonyságok. Chrysostomus, a’ IV. Századbann, a’ többek között, a’ János Evangyéliomára írt Commentariussábann ezt írja: A’ Syrusok, Éqyiptomiik, Indusok, Persák, és Ethio- piaiak, érintik az Apostolnak tanításit született nyelvekre áltakfor tiltották. A’ Görög Nyelv Felső Égyiptombann lassann lassann kezdvénn kihalni: szükségek lett arra a’ Koptus Keresztyéneknek, hogy a’ Görög Textus mellé, melyet a’ Gyülekezet előtt olvastak, a’ Koptus Fordítást is hozzá tegyék. ezekből lettek az úgy neveztetett Codices Bilingves. A' Szaraczénusoknak Egyiptomba való béütések utána pedig, az Arabs nyelv kezdett hatalmat venni Égyiptombann, és ettől fogva kezdődtek ott az Arabico- Koptus Kézírások. — Nem lehet hát az Üj Testamentom Koptus nyelvre való fordítását feljebb a1 3-dik Század végénél vinni, de lejjebb sem a’ 7-dik Századnál. * * Az Új Testamentomnak háromféle Egyiptomi nyelvre való fordítását esmerik az Új Testamentom Criticusi. 1. A’ Koptus,vagy Memphitica, (az a’ Dia- lectusa ez az Egyiptomi Nyelvnek, pielyenn Memphis környékénn beszéltek). Alsó Egyiptominak is neveződik. Ezenn az egész Uj Testamentom le van fordítva, a’ Görögből. 2-dik A’ Sahidica. így neveződön ez a’ Dialectus Sahidtól, Felső Egyiptomtól. Thc- iaiedmás is neveződik Thébe Városától, Fel. ső Égyiptombann. Ez is a’ Görögből fordítódott. Ebből még eddig tsak darabok vágynak kinyomtatva. Mingarelíi, Münter, Georgi, és Woide adták ki. 3-dik
