Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

6o

j4z Üj Testamentom

Telyes lehetetlenség is az, hogy ekkor megváltoztatták volna az Új Testamentom Textusát, a’ midőnn már sok ember kezébenn forgott az, és sok helyenn olvasták, sok féle fordításokbann megvoltak, sokann vigyáztak reá, és igyekezték azt épségbenn megtartani. Hogy mindazáltal Origenes és Hieronymus panaszolkodnak a’ Kézírások- bann lévő hibák ellen, ezt így kell érteni, hogy a’ magános emberektől került kéz- írásokbann sok hibák voltak, melyeket av Leírók vagy tudatlanságból, vagy az írással való sietésből — minthogy mioél többet akartak írásokkal keresni —- ejtettek. Az ilyen hibák ellen paaaszolkodtak az említett Tudósok. *

* Az Uj Testamentom Textusábann találtató Varians Lectióknak, vagy külömbóző olvasásoknak eredetéről, számáról, hasznáról, vagy káráról, kivált a’ Bentleius idejétől fogva, kiilömböző módonn ítéltek a’ Tudósok. Lásd Joh, Saubertii Epicrisis de Origine, auctoritate, et usu Var. Nov. Test. Lectionum Graecarum in genere, praemittitur ejus Var. Lect. in Math. — Rechenberg de Variantibus Gr. N. T. Lectionibus, in ejus Exercit. in N. T. Hist. Eccl. et Litt. p. 32. Frey Comment, de Variis Lect. N. T. Basil. 1713. Baieri Dis. de Var. Lectionum N. T. usu et abusu. 1712. D riessenii Divina Auctoritas Codicis N. T. vindicata a Strepitu Var. Lect. Gron. 1733. Michaelis Einleitung. T. I. p. 278. seqq. et Hänlein T. II. P. I. pag. 23.

§. 30. Ámbár az Autographumokra az első Keresztyén Ekklé’siák Elöljáróinak nagy gondjok volt; a’ melyből ki lehet azt hozni, hogy ezek nem nagy változásonn men-