Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
4 Jlz Üj Testamentomi tio) által, soha meg nem eshetett vólna. Ezek az Írások — Istené légyen érette a’ ditsőség — oly sok Századokonn keresztül, megmaradtak a’ mi időnkre is. §. 2. A’ közönséges Keresztyén ember tartozik ezeket az Írásokat olvasni, és haszonra fordítani: melyekből bizonyosann megtudhatja, és világosann megtanulhatja: mitsodás személy volt a’ Jézus ; miket tanított, és miket kívánt Követőitől, hogy azok hidjenek és tselekedjenek. De tartozik ezeket olvasni kiváltképpenn a’ Keresztyén Theologus: a’ ki, Hivatalánál és Tu- dománnyánál fogva, arra is köteles, hogy tudja ezeknek az írásoknak eleitől fogva való állapot] át, és viszontagságait, meljekenn a mai időig keresztülmentek; mostani mi- benn lételeket; megértésének eszközeit; meg- világosításának reguláit. Melyek együtt véve teszik ezeknek az írásoknak Critica Históriáját , és Hermeneuticáját; és a’ melyeket itt meg akarok tanítani. §.3. Azok az írások, melyekbenn aT Jézus Tanítványi és Apostoli előadták a’ Jézus élete Históriáját, Tudománnyát, pa- rantsolatit, az eredeti nyelvenn za/t« AtotBmu- nek * neveződnek. Ezek az igék a’ Jézus Tanítványinak és Követinek írásiból vevőd- tek, hol előfordulnak, Mát. 26: 28. 2. Kor. 3: 16. ’Sid. 8:8- és vélek az új Vallásbeli Szövetség jelentődik; ellenébe tevődvénn a’ Régi vagy a’ Mózes által felállíttatott Vallásbeli Szövetségnek. Az Apostolok ideje utánn lelt a’ nevezet közönségessé : hanem mikor, és kitsoda nevezte így először ezeket
