Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Szent írásokról.

5

ezeket az írásokat? Bem bizonyos. Mert, hogy János élt volna először ezzel a’ nevezettel: ez tsak akkor leszsz bizonyossá, ha az megmutatódhatik , hogy János szedte öszve az Új Testamentomi Könyveket. Előjön ez a’ nevezet a’ második Század végénn élt Ekklé’siai Tanítók Irásibann; az Alexandriai Kelemen Irásábann (Stromata Il-dik Könyv.); az Origenes (De Principiis írt Xll-dik) Könyvébenn. Melyből következik, hogy már azelőtt, talán a’ 2-dik Század közepénn , vagy ennek az elejénn is, a’ midőnn hihetőenn együvé voltak szedve, legalább kezdtek együvé sze- dődni az Üj Testamentomi Könyvek: esmé- retes volt ez a’ nevezet, és akkor kezdettek vele élni, ’s így lett osztánn lassann lassann közönségesebbé, mert eleinte esme- retesebb volt az Evangyeíiom és Apostoli nevezet. (ívayytÁicz ncti ano^oXoi).

* SlCtQwfl jelent Tcstamentomot, és Szövet' söget. Az Alexandriai Görög Fordítók, a' ’sídé uni et fordították így, mely 'Sidó szó Szövetséget jelent. A’ Deák Fordítók a’ Te- stamentom jelentését vették a’ Görög szónak: innen lett mi nálunk Magyaroknál is az Üj Testamentomi nevezet. Lásd Exeg. Theol. I. Rész. 39. óid.

§. 4. Ezek az írások öszveséggel XXVII Könyvből, vagy kissebb és nagyobb írásokból állanak, ilyen rendel:

1. Négy Evangyéliom, melyeket írtak Máté, Márk , Lukáts, és János; melyek- benn előadódnak némely nevezetesebb dolgok a’ Jézus élete Históriájából, tanításiból, és parantsolatiból.

Aj 2. Lu>