Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
mind egyiket, d) Ügy szintén Gergely is é) (a’ Náziánzai). ez ts tsak a’János Jelentésit nem: a’ melyeket nem említett, azokról ezt mondta: a’ melyek ezennkívűl vágynak, azok nem Apostoli munkák. §. »4. Ezekből látszik, hogy már, a* iV-dik Századbann, a1 Napkeletiek egyező értelembenn voltak az Üj Tesíamenfomi Szent Könyvekre nézve, mert tsak a’ János Jelentésit nem tartották valóságos Könyvnek mindenek , melyről pedig a’ *-dik Századbéli Tanítóknak semmi kétségek nem volt, hanem nyilvánít és bizonyosann a* János Apostol munkájának tartották. Most már nem külömboztetLék meg az Új Testa- mentomi írásokat ; kivévénn azokat a’ Jám- busokat, melyek vágynak in Opp. Gregor. Nazianz. T. II. p. 165. melybenn még az Üj Testamentomi Könyvek megkiilömböztetód- nek. Ennek az egyezésnek okát az Ekklé- ’siáknak egymással való szorossabb egybeköt tetésébenn kell keresni; ekkor már egy- gytk a’másiktól, a’melyik jobbann végire járhatott a’ szent Könyvek eredetének , bizonyost tudhatott a’ szent Könyvek felől. §.15. A’mi Napoyúgotot nézi: i-ször 393-bann Hippobann, Atrikábann tartódott Gyűlés, melynek végzései in Concilio plenario, Cárthágóbann , 397-benn , megerósí- tődtek, melybenn 'mind azok a’ Könyvek, meiyek Valóságos sípost oli Éredetekről. 33 d) Haeres. LXXVI. e) Carmen de veris et germaaí* Scriptura# Libris Opp. T. II. p. 98. c
