Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

272 T 6 I d a I é h> cája; bizonysága a’ Lenfant Új Testamen- tómra való Bevezetése; kiváltképpenn a’ N. Igeni Prédikátor Bőd Péternek magános mun­kálkodásának szüleméoyi, a’Biblia Históriá­ja, és a’ Sz. írás értelmére vezető Lexicon. A’ mi Hazánkfiainak az Exegelicá- bann írt és kinyomtatódott munkáikat né­zi: az, mind öszve is igen kevés. Melynek nem ez az oka, mintha nem lettek volna alkalmatosok a’ munka írásra: hanem, hogy nem volt ntódjok azoknak kinyomlat- tatásábann. Sok munka Kézírásbann maradt. Hogy pedig annyit nem írtak, a’ mennyit írhattak volna: ezt az okát is gondolom. A’ Protestáns Tudósaink, Prédikátoraink , meg­szerzették, a’ kiknek jobb módjok vólt ben­ne, a’ Német, Hollandus , Hei vetus , Anglus, FrantziaTudósok Commentariusit, ’s egyéb, Exegeticára tartozó munkáit. Ezek a’ köny­vek adódtak itthonn által másoknak. Eb­ből bővítették, szerzették meg az Exegetai «sméreteket. Ez a1 Tudományra nézve elég. de nem elég a’ Nemzeti Literaturára. E’ mellett, többet kell tsinálnunk, mind a’ nyelvért, mind a’Hazafiakért. Azért, a’kik­től telik, fogjunk hozzá. Mi Nemzetet te­szünk: magunk is formáljuk Tudósainkat. A’ mi nézi a’ Bibliai Textust. Ez Ma­gyar Országonn a’ Keresztyének között ki nem nyomtatódott soha; annyival inkább a’ Critica szerént meg nem néződött az erede­ti Textus. De nints is benne mód, nem is volt soha. Mert a’ mely Kézírások a’ Má­tyás Király Bibliothecájábann voltak, azok elvesztek, széllyel hordódtak. A’ Gyula Fejérvári Bibliothecábann lévők is, melyek, között nevezetes Kézírások lehetlek, «lel­jek

Next

/
Thumbnails
Contents