Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
234 Fiz egymással ellenkezni látszó mánybann, és Parantsolatokbann. i. A’ Históriákban okozhatja a’ kiilöm- bözéseket a’ környűlállások külömbözése. fl) A’ dolgoknak , helyeknek , személy ek- nek, külömböző elnevezteiési: egyik írja: a Jézushoz ment valamely Havas ( Lunat icus); a’ másik, Daemoniacus, örríöngös ; egyik írja: a’ Jézushoz mentek a Tanítványok■; másik: Pe'ter, e's János; egyik írja: keresték a1 Jézust a' Farizeusok; másik írja: ű’ Saddutzeusok , es Tor vény tudók. b) A’ számokbann, az idő e's hely kü- lömbözésibenn, Egyik Evangyélista írja ; kárhoztatták a’ Jézust, ai kik vele a’ keresztfára feszíttettek, másik tsak az egyiket mondja hogy tselekedte ezt; egyik: két beteget vittek a’ Jézushoz; másik egyet; egy- gyik: a Százados Követeket küldött a’ Jézushoz; másik: elment a' Jézushoz; egyik: beszédet tartott a’ hegyenn; másik: a' hegy alatt; egyik elohoz valamit; másik halgat róla. Már az ilyen külömbözések, vagy azért estek, mert külömböző forrásból vették a’ mit írtak. Egyik magától az Ur Jézustól, másik ennek Tanítvánnyatói, vagy ezeknek segítőtársaitól hallotta; vagy pedig az írásbeli külömböző tzél volt. az oka. Mert egyik rövidebbenu akarta beszél- leni a’ lörtéueiet, másik hoszszabbanu. Ha tehat halgat valamiről valamelyik, ezzel nem mond elleue a’ másiknak: tsak a következik ebből, hogy halgat arról, a’ mi tzéljara nem laitozoit. i. A’ TÖnéuelek Rendibenn is lehet külömoség; t. i más helyem», más idóbena mondja egyik hogy e-elt, vagy mondódott valami, mint a’ másik: azért mégis meg* marad