Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Számára valók. Ezek szerént, a’ Grammatical vagy Liferális magyarázatra a’ régiek között egyik Fő-író Chrysostomus. Mert az Origenes, Diodorus, Theodorus Litera- lis Jegyzései elvesztek. Az allegóriát kerülte Chrysostomus, és azt mondotta, hogy nem igaz értelem az, mely allegoria által hozódik ki, hanem tsak az, melyet a’ betű ád, és melyet a’ História eró'sít meg. A* kiilömböző értelembenn lévők ellen polemizált; sok helyt a’ Dogmákra, a’ Moralék- ra kiereszkedett. A’ kik utánna a’ Szent Pál Leveleit világosították, azok mind Chry- sostomust követték. — Legjobbak a’ Históriák világosítási között, a’ Máté Evangyé- liomára írt Homiliái. — Kiadta a’ Chrysostomus munkáit Montfaucon. Páris. 1718— 1738. XIII. Föl.

32. A’ következő Századokbann élt Cörög Tanítók, még a’ tanúltabbak is, leginkább tsak a’ Régiek Scholioniból, és Commentariusibó! szedtek öszve a’ Bibliára némely világosításokat.

El kezdette ezt tsinálni már a’ Cbry- sostomus Tanítvánnyá az V-dik Század- bann, a’ Pelusiumból való Isidorus. Nem ktilömbenn tselekedett ugyan ezen Század- bann Thcpdoretus Cyrusi Püspök, Svriá- bann ; hanem ez már a’ Chrysostomus Jegy. zéseihez újjakat is adott. A’ ’Sóltárokra való Commenfariussának Elöljáró Beszédé- benn ezt írta ez a’ Tudós, hogy a’ Szent Írásnak Magvarázásábann az ideje bélieknek ezen 3 hibáját kerülte: 1. az Allegóriához való nagy kedvet; 2. azt a’ nagy kívánságot, mely szerént a’ ’Sidó Históriához

JC Keresztyen Magyarázókról. 219