Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

és Commentariusiból. A’ Scholioninak fragmentum! találtatnak a’ Catenákbann, és az Origenes Philocaliaibann. (Basilius, és Gregorius Nazianzenus, a1 mely Jegyzéseket Öszveszedtek a’ Sz. írásra, az Origenes munkáiból, azt nevezték Philocaliáknak, mi Chrestamathiáknak nevezzük az ilyeneket.) A’ Homiliái ugyan inkább practica, mint Litcralis magyarázatok. A’ Commen- rariusibann többnyire allegorizál. így ír erről Hieronymus: ,, Origenis opera in Sacram „ Scripturam sunt triplicia. Primum ejus ,, excerpta, quae Graece Scholia nuncupan- ,, tur; in quibus ea, quae sibi videbantur ,, obscura, atque habere aliquid difficulta- „tis, summatim, breviterque perstrinxit. „ Secundum Homiliaticum genus. Tertium ,, quod ipse inscripsit TOfJLXQ, nos Volumina „possumus nuncupare, in quo opere tota „ ingenii sui vela spirantibus ventis dedit, „et recedens a terra, in medium pelagus „aufugit.“ — Origenes ámbár attyának tartódik a’ Grammatical magyarázásnak; méltánn is : igen sokszor allegorizált. Nagy kár, hogy éppenn az allegorizáló magyarázati maradtak meg a’ mi időnkre, és nem a’ grammaticaiak; az is kár, hogy inkább az allegorizáló módja nyert több követó'- ket, és nem a’ másik. — Hihetőenn elébb kedvellette és követte Origenes az allegorizáló módot a’ magyarázásbann, mint a’ Grammaticait; hanem, midőnn tudósabbá lett, és Literariai segítségeket gyűjtött a’ Szent írás magyarázására, akkor lett Grammaticus Magyarázóvá. Ha pedig még akkor is allegorizált; annak oka volt részszerént az; hogy a’ Plátó Philosophiájának segít- O 4 séget

yf Keresztyén Magyarázókról. n§