Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

nagőgákba, és a’ Tudósok magános orkóláiba. A’ ’Synagógákbann, a’ Krisztus és Apostolok idejébenn, a’ Szent írás olvasódon és magyarázódon. Itt először a’ Tudósok magyarázatai tsak intések, Faraene- voltak, melyek az életre, a’ kegyességre tartoztak. E’ mellett olyan kérdések is adódtak a’ Tanítóknak, melyeknek értelméről disputálhatiak. A’ Krisztusnak is tettek fel a’ f arizeusok ilyen kérdéseket a’ Templombann; azért neveződtek a’ ’Syna- gógák Beth Midrasch , azaz , domus indaga- tionisxxak. Még inkább követték pedig ezt a’ magyarázás módját a’ magános oskolák- bann. a’ Hillel és Gamaliel Rabbik, ’Sidó Mesterek oskoláibann, egy egy Hely értelméről kiilömböző disputatiók tarlódtak. A* Cabbalának , Talmudnak nagy Tésze ebből áll, hogy előszámlálódnak ezekbenn a’ Tudósoknak egy egy Helyről való kiilömböző értelmei. A’ Tálmud és a’ Cabbala fő könyvök lévénn a’ későbbi ’bidókuak: nem tsu- da, ha ezek az ezekbenn lévő Allegorica és Mystica magyarázatot követték. A’ XI- dik Századtól fogva a’ XVl-dikig voltak közönök jobbak; kiket eloszámlal Simon Richard, Hist. Grit, kik között elsőnek té- szi miiben Esrát, ki a1 Fentateuchusra való Fraefatíójábann jó reguláit adta a’ magyarázatnak, melyeket követett; az a’ Cab- balai magyarázatot megutálta, és a’ Mystica szerént való magyarázást határok közzé szorította; a’ betű szerént való értelmet kereste: úgy mindazáltal, hogy a’ traditio- kat ts sok helyt követte. A' XII. Nzázad- bann, Toletumbann született. Aben Rsrann kívül még nevezetesek a’ következők: R, Q a JUozef

És azoknak Magyarázatiről. 211