Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
210 az Új Testamentomi Szent írók is, és után- nők a7 Kerésztyén Magyarázók. §. 27. Mitsoda Magyarázat volt a’ 7Si- dók között, az Ür Jézus előtt, és az idejé- benn, és utánna a’ Tudósabb ’Sidók között? mitsoda hibák jöttek ezektől-által a* Keresztyén Magyarázókra? A7 Szent írásnak mitsodás magyar ázása módját vették fel és követték, mind á’ Görög, mind a1 Deák Ekklé’siai Tanítók, és mi okonn? kik a’ nevezetesebb Görög és Deák Szent írást Magyarázók a’ régiek között, a’ Közép Századokból, a’ Reformatio idejéből, az azutánn való Századokból, a’ Maiak? «zeket adom itt elő rövidedenn. §. 28. A’ ’Sidóknál a’ Sz. írás Magya- rázása nem egyforma volt, a’ Krisztus előtt, és az ő iöejébenn. Mert, vagy Para- phrázis szerént való volt az: mint a7 Tar- gum; vagy betű szerént való, Literalis, (Perusim), úgy hogy tsak az értelmét mondták meg a7 Magyarázók valamely Helynek kevés szókkal: de leginkább Allegoria szerént való volt az. Már a’ Próféták a’ Históriai dolgokat alkalmaztatták az Isteni és emberi dolgokra. Ha szó volt a’ külső Isteni tiszteletről, a7 tisztulás tzeremóniáiról, a7 Mózes Rendelési szerént: akkor ezeket magyarázták a7 Léleknek áldozatira, tisztaságára, és környúlmetéllésére. Már a* Mózes Irásibann is némely dolgok, hasonlatosság szerént, az erkóltsre, kegyességre vitelnek által. Ezek ugyan meg tsak kezdetek voltak: hanem ezekből ment az Allegória szer ént való magyarázás, a7 7SyA ’ Sidó Magyarázókról i
