Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

pf ’ Si dó Íróknak

dolgokat világosítani, mint a2 Üj Testa- meniomiírók. Philo allegorizál, azaz, a’ betű szerént való értelemhez ád titkos, elrej- tetett, allegóriái érielmet; a’ tselekedetekből és dolgokból erkőltsi intést hoz ki; a’ kör- nyűlállásokra Jegyzéseket tészen; a’ földiekről a’ mennyeiekre, a’ láthatókról a’ láthatatlanokra vonja a’fígyelmetességet. Ilyenek vágynak pedig, nem tsak a’ Pál, hanem egyéb Apostolok leveleibenn is. Philo azzal tartotta, hogy Mózes kétféleképpenn szokta előadni a’ maga értelmét; egykép- penn a’ gyengébbeknek (Nepiois), máskép- penn az érettebbeknek (Teleiois). A’ honnan sok van a’ Mózes írásibann, a’ nép vélekedéséhez illőenn mondva, melyekbenn a titkokat tsak azok láthatják, kik a’ fellen- gősebb tudományba béavattattak. Pál Apostol is beszéli a’ gyengékről, és a’ tanultakról.

Az Új Testamentom idejébenn, a’ ’Sí- dók között Uralkodó szokásokat és vélekedéseket is világosítják ezek az írások; ne- vezetesenn a’ Vallásbeli szokásokat, Pás- cha Bárány megételét, a’ Templom és a' Papok állapotját ’s a’ t. Mert bár allegorizál is Philo: de mikor az idejebéli megesett dolgokat és szokásokat írja le, akkor tulajdonképpenn vett szókkal él.*

* A’ Jó'séf munkáit kiadták í Hudson, Oxon. 1720. 2 Vol. és Havercamp. 1726. 2 Tom. és Oberthür IV. T. in 8. Lipsiae. 1782—88» Az Ifjú Tanúlók megolvashatják: Henke, Flav. Josephi de vita sua. 1786. és Treude- lenburg Chrestom. Flaviana. 1789- — A’ Philo munkáit: Mangus Tamás. 1742. 2 Tom. in föl. és Pfeifer. Erlangae. 1785* 4 Tom. a’ Tanúlók kedvéért ebből Cbrestomatbiát adott ki Habi, igoo.

190