Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

§. 23. 8. Az Apocryphus írások utánn, hasznokat lehet venni más egyéb ’Sidó írók­nak is, kik vagy Görög vagy ’ Sidó nyel- ve/2/z írtak, és abbann az idóüenn, rí/gy egy kevéssé kesöbbenn éltek, mely benn az Új Testamentom íródott. Ilyen írók: 1. ’Sidó Jó'séf Historicus, és Philo % kik Görögül írtak. Ezek, minihogy egy idő- benn éltek az Üj Testameotonu írókkal, ezeküek írásit jobbann világosíthatják, mint ba újabbakat hasonlítanánk öszve a’ régi­ekkel. Mind a’ kettő tisztábbann írt ugyan Görögül, mint az Uj Testamentomi Írók. Philo nevezetesenn, a’ Plató és a Demo­sthenes írása módját követte; mindazáltal némely szóllasokbann világosíthatja ez is az Üj Testamentomot, a’ mit példákbann megmutatott Carpzow, Helmsladti Profes­sor, ilyen Irásibann : Exercitationes in Epi­stolas Pauli ad Hebraeos ex Philone -Alex. 1730. és, Stricturae etc. in Epist. ad Rom. 1758. Flores Philoniani. IVetstein azt hitte, hogy Pal olvasta Philót: hihetőbb az, hogy nem olvasta; mert más stilusa van Palnak, nem az a’ mely van Philónak. Hogy pádig egyez vele némely szókbann, és szóllások- bann , ez az oka, mert egy forrásból vet­ték. Philo az Alexandriai Fordítását köve­ti az O Testamentomnak, nem a’ ’Sidó Te­xtust. Eoesner és Kühn öszveszedték azo­kat a’ szókat és szóllásokat az Uj Testa- mentomból, melyeket a’ Philo írásiból le­het világosítani. Observ. ad A. T. e Philone -AI. 1777. Spicii. 1785» Krebs pedig a* jó’sef Hist. írásiból. 1755. Philónak a’ szókonn kívül hasznát le­het venni ebbenn is, hogy úgy szokta a’ dől­-Az Új Test. Helyek érteim, v. hasznavét. 189

Next

/
Thumbnails
Contents