Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

tik, azoknak nem kell különös erőt tulaj­donítani. A’ hasonlatosságokbann, repeti- tiókbann, oratori mondásokbann, nem kell mindent szorossann venni. b) Ha rövidedenn ír az író : a’ rövidség vagy egy egy szókbann van , úgy hogy ezek­ből több notiokat (esméreteket*) lehet ki- fejtegetni: ide tartoznak a’ velős szók; ver­ba praegnantia, emphaticae locutiones. Vagy áll a’ rövidség az egész beszédbenn: a’ hol némelyeket, melyek abba belé vágynak fog­lalva, hozzá kell adni. — Más az Ellipsis, más a’ Brachylogia. — Néha az Üj Testa- mentomi némely szententziák elmaradni lát­szanak; p. o. mikor a’ yct% particula, két szententziát nem köt jól öszve. p. o. Tsel. II. 34. Sokszor a’ beszédeknek, okoskodá­soknak, néhutt az előbeszéllésnek (narra­tio) is, tsak a’ summáját szokták előadni, rövidedenn. c) Ha nehéz Helyre találsz az Új Tes- tamentombann: i-ször is azt nézd meg, mibenn van a’ nehézség? 2. Lásd meg, mi­csoda értelmet nem lehet ott felvenni. 3. Mi- képpenn lehet a’ nehézségnek okát elháríta­ni. 4. A’ mely leghihetőbb értelem, a’ szól- lás formája, az író tzélja, állapotja, a1 ne­xus, história, ’s a’ többekre hallgatvánn; azt kell megtartani. Vegyük fel rendel az Új Testamentom Helyeinek értelmének kitalálására való Se­gítségeket. ( Praesidia inveniendi sensum Lo­corum Novi Testamenti.) §. 16. i. Első Segítség, mint Funda­mentom ; A? Józan Ész. (Sensus Communis.) Fel­17s Az Új Test. helyek megértésére

Next

/
Thumbnails
Contents