Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

tik, azoknak nem kell különös erőt tulajdonítani. A’ hasonlatosságokbann, repeti- tiókbann, oratori mondásokbann, nem kell mindent szorossann venni.

b) Ha rövidedenn ír az író : a’ rövidség vagy egy egy szókbann van , úgy hogy ezekből több notiokat (esméreteket*) lehet ki- fejtegetni: ide tartoznak a’ velős szók; verba praegnantia, emphaticae locutiones. Vagy áll a’ rövidség az egész beszédbenn: a’ hol némelyeket, melyek abba belé vágynak foglalva, hozzá kell adni. — Más az Ellipsis, más a’ Brachylogia. — Néha az Üj Testa- mentomi némely szententziák elmaradni látszanak; p. o. mikor a’ yct% particula, két szententziát nem köt jól öszve. p. o. Tsel. II. 34. Sokszor a’ beszédeknek, okoskodásoknak, néhutt az előbeszéllésnek (narratio) is, tsak a’ summáját szokták előadni, rövidedenn.

c) Ha nehéz Helyre találsz az Új Tes- tamentombann: i-ször is azt nézd meg, mibenn van a’ nehézség? 2. Lásd meg, micsoda értelmet nem lehet ott felvenni. 3. Mi- képpenn lehet a’ nehézségnek okát elhárítani. 4. A’ mely leghihetőbb értelem, a’ szól- lás formája, az író tzélja, állapotja, a1 nexus, história, ’s a’ többekre hallgatvánn; azt kell megtartani.

Vegyük fel rendel az Új Testamentom Helyeinek értelmének kitalálására való Segítségeket. ( Praesidia inveniendi sensum Locorum Novi Testamenti.)

§. 16. i. Első Segítség, mint Fundamentom ;

A? Józan Ész. (Sensus Communis.)

Fel17s Az Új Test. helyek megértésére