Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

»73 Felteszszük t. i. hogy minden ép el­méjű ember megegyez egymással bizonyos érzésekbenn , ítélettételekbeun, és határo- zásokbann. Ezt a’ megegyezést nevezzük Communis Sensusnak. Miképpenn nézzük hát másoknak a’ szavait, úgy hogy azok a’ kö­zönséges józan ész ellen ne légyenek? I. i Ügy kell venni valakinek szavát, mint a1 dolog természete engedi. A’ dolog természetét meg lehet esmerni, a’ külsó' Ér­zések, Tapasztalás, História, a’ Tudomá­nyok Kezdeti ^Elementumi), és bizonyos feltett Állítások (Lemníák*) áítal. — 1. A’ Külső Érzések által: sok trópusokat ez ál­tal esmérünk meg; mert látjuk, hogy, ha tulajdouképpenn értenénk, ellenkezne a’do­log természetével: p. o. „ég a’ lélek, ol­vad a’ szív.“ — 2. A’ Tapasztalásból: p. o. „Légyetek tokélletesek : “ úgy kell hatá- rozni a’ magyarázásbann, mint a’ dolog természete engedi; mert látjuk, hogy az ember tökélletes nem lehet. — 3. A’ Histó­riából: „az egész világot megvilágosította az Évangyéliom:“ a’ História mutatja, hogy nem azt tészi, hogy ránts oly szege- lelje a’ világnak, a’ hová el nem jutott vol­na az Évangyéliom. A’ Jövendöléseket nem lehet mindenbenn betű szerént venni; a* História tanít erre is. A’ Messiás Országá­nak boldogságát, melybenn a’ bárány a’ farkassal fog együtt lakni, tsak a’ boldog időkről kell érteni. Mibenn áll pedig az az öröm és boldogság, a1 História tanítja meg. — 4­Segítség a Józan Ész. * ÄMplpLCC a Ectptßavct), suiBtio, proposUv© major.

Next

/
Thumbnails
Contents