Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Író vagy maga nyilvánn kiteszi, vagy tsak mellesleg említi. Vagy pedig bizonyosaim ki lehet hozni abból, a’ mi néki okot szolgáltatott, és alkalmatosságot adott az írásra, vagy magából a’ Könyvből, ha azt jól megvi’sgáljuk; vagy a’Históriából. Mindaz- által ez a’ tzél, sok helyekenn tsak gondo- lomra, és hihetőenn határozódhatik meg, nem pedig bizonyosann.

f) A’ Dolgoknak, és Esméreteknek természete is megmutatja sokszor, hogy a’ Helynek most ez az értelme nem lehet; hanem, szükségesképpenn , vagy tsak hihetőenn, más értelme van. Az állítások nexusa, nyilvánn, vagy tsak hozzavetés szerént, megmutatja, hogy mit értett az író. >likor a’ Dolgok természetét vi’sgáljuk: a* szententzia valóságos értelme keresésébenn, meg kell nézni, hogy valami populariter vané mondva, vagy subtiliter. Nem a’ magunk esze, vagy is inkább, előttünk jónak látszó principium szerént kell tsupánn tsak nézni, és tenni a’ határozást. Nem kell mindenütt a’ propositiók nexusábann mesterséges, és valamely systematical rendet keresni. Néhutt elég a’ probabilis Értelemnek feltalálása is.

g) Sokszor abból határozhatom meg, mit értett valamelyik Üj Testamentomi író Valamely Helyenn, ha figyelmezek annak az időnek, helynek, a’ mely benn írt, és ék az író, históriájára: milsoda vélekedések, ludománj'ok, szokások, erkőltsök, tanítás módja volt akkor, néhutt az írásra való alkalmatosságból, másutt azoknak, a’ kikhez írt, természetekből, vagy a’megesett

L 5 dőlKitalálására való Segítségekről. 169