Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

dolgokból, és azoknak kÖvetkezésiből, ’s több ilyenekből.

E’ végre tudni kell az Új Testamento- mot érteni kívánóknak:

a) A’ ’Sidó és Római Polgári Históriát, Geogr. és Chron. együtt.

b) A’ Napkeletiek, kivált a’ ’Sfdók szökésit, még pedig jó forrásokból vévénn azokat, kell tudni.

c) Esmerni kell a’ ’Sidók között lévő Szakadásokat (Sectákat).

d) Azokat, melyeket a’ ’Sidók véltek', gondoltak, állítottak, philosopháltak, remény lettek , külső vagy Polgári, és belső vagy Vallásbeli állapotokra nézve.

e) Tudni kell a’ ’Sidó Mesterek, Rabbik tanításának módját; ’s ’Sidó Ország, és a’ szomszéd Tartományok Természeti Históriáját.

f) Esmerni kell továbbá azt, a’ ki ír, vagy úgy hozódik fel valamely helyenn, hogy valamit előád, mitsoda állapotbann volt, vagy mindég, vagy éppenn akkor, mikor ezt vagy azt írta; mitsoda alkalmatossággal, maga személyébenn szó 11-é , vagy másébann? (Róm. Vili. 7.) Kikhez írt; ezt nevezetesen^, vagy azt a’ Helyet, kiknek kedvéért írta? Az Inscriptiókra, és Sub- scriptiókra (feljül és alól való írásokra). ebbenn nem kell hallgatni; hanem, kivált* képpenn, a’ Könyvből vett Jegyekből kell tenni a’ határozásokat.

Ha ezek együvé vevődnek az Új Te- stamentom körül: kitalálhatom ezek által az Üj Testamentom Helyeinek igaz, és valóságos értelmét, mely tsak egy, mint feljebb is mondám, de több nem is lehet;

mert

J 70 Üj Test. Helyek értelmének