Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Stílus tisztaságáról.

Megtettzik ez a’ következőkből: í. Sok Uj Test. Görög szóllást, nem lehet más nyelvre könnyebbenn fordítani, mint a’ ’Sidóra. (Jó gyakorlás az Új Te- stamentom magyarázásábann a’ Görögöt ’Sidóra általfordítani, a’ mit azok is rneg- tselekedhetnek, kik középszerüenn tanulták meg a’ ’Sidó nyelvet, p. o. Facium est in diebus Herodis. ’Sidóúl, V^jhi bajjamim Herodes. ’s a’ t.)

2. Nem lehet sok Üj Testamentomi szót és szententziát megmagyarázni, ha tsak a’’Sidó nyelvből nem. p. o. Tsel.XIII. 48» a’ Görög nyelv szerént azt tenné a* szóllás: translati sunt in vitam aeternam. de ez helytelen értelein lenne, mert még azok életbenn maradtak, kikről ott a rnou- dódik: rríToty[jíivoi ín; t^cenv cticevtov• a’ ’Sidó nyelv mutatja meg, hogy itt ez az értelem van: quotquot certi erunt felicitatis fui urae, quibus ea felicitas est destinata, ii susceperunt Pauli institutionem. — Kol. 111. 14. az ^ágaperól mondódik : Sundesmos tes teleiote- tos, a’ kik a’ Görög nyelv szerént fordítják, az első szót fasciculusmik veszik: ut amor constet virtutibus mullis, inter se quasi complicatis: a’ másikat consummatio summa, hogy így legyen az Agape: Fasciculus perfectionis, in quo tanquam in fasciculo colligatae sunt omnes omnino virtutes. A’ ’Sidó nyelv szeréut nerc? tészen egyebet, hanem vinculum pulcrum, svave.

így van a’ dolog az electio, praedestinatio, vocatio, ’s a’ többekre nézve, mel- jeknek jelentési nem mindenkor a’ ’Sidó, hanem többnyire a’ Görög szókból határozódtak meg, vagy a’ Deákból. így értet- L lék

i6\