Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Szállások Formáiról.

'53

matikai Figurák; p. o. sok helyt Hypallage (transpositio vocum), mint ebbenn a’ Deákbanu: urbem miserunt in ignem, az Új Testamentombann : confestim mundata est ipsius lepra, i. e. ipse fuit mundus a lepra; van Synchysis (verborum trajectio, et quasi commixtio): Filem. 5. van Hendiadys sok helyt: per potentiam et gloriam, azaz, gloriosam potentiam ’s a’ t. Vágynak ismét Rhetori Figurák is. Paranomasiák Mát, XVI. i8* Filem. 10. 20. Antanaclasis, Ján. VI. 28- Act. XXVI. 28. 29. Aposiopesis, Luk.

XIII. 9. Mát. VII. 2. Luk. XIX. 42. Proso- popoeia, sei mocinatio, interrogation ’s a’t. lásd ezekről Glassius Philol. Sacra, óid. 1328. köv. ed. Dathe. — Ezek a’ Figurák, vagy egy egy szókbann és szententziák- bann vágynak; vagy pedig egész Helyek- benn, és az egész Beszédbenn találtatnak. Erre az utolsóra tartozik az úgy nevezett symbolic um dicendi genus, az Allegória, Parabola; melyekről ezt kell megjegyezni: Hogy ezekbenn felvehessük a’ szóliásoknak formáit, nap keletet, és a’ ’Sidó írókat kell e’ dologbann segítségül venni: de nem kell itt soha többre menni, mint az író tzélja, és a’ dolog természete kívánják. — Éppenu ezt kell megtartani a’ Példabeszédekbenn, p. o. Mát, VII. 2. Mát. VI. 34. Mát. XI. 16. JVlát. XIX. 24.’s a’t. és a’ szententziákbann , vagy Gnomonokbann lévő szóllás formáiról is. Ezeket is Napkeletnek szokásából kell megítélni, és megesmerni. Tudni kell, hogy a’ Napkeletiek áíaljábann sok képeket, és hasonlatosságokat vettek a’ főidtől, a’ cli- mától, a’ természeti dolgoktól, melyekből példabeszédeket formáltak; szeretik továb- Kj bá