Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Kitalálásáról szálló Regulák.

149

ezt: faciem suam vertit versus Hier.), és abstracta szókbann; (p. o. Christus factus est pro nobis maledictio); sem a’ szárnok- bann , (midónn p. o. pluralis tevődik a’ singularis helyett ); sem a’ particulákbann, (milyenek a’ Praepositiók : evv , ctvct, 7rí(>i, ciTlo , flrgű, ívl ’s a’ t. ) ; sem az Igéknek Mód- jaibann. — Nem kell az emphatica jelentésű szóknak számát szaporítani, mely ellen sokszor hibáztak az Új Testamentom Magyarázói. (Christ. Gottleber, Dissert, de Ernph. judicandarum difficultate. Altorfii. 1761.)

Ha az Új Testamentombann Euphe- mismusokra (a’ kedvetlennek és illetlennek látszó dolgoknak lágyabb és illőbb szókkal való kitétele) akadunk: az ilyeneknek jelentésit nem nyelvünkből, sem nem ízlésünk, hanem, a’ Napkeletiek nyelve, és ízlése szerént, kell meghatározni, és megítélni.

II. RÉS Z.

y4z Új Testamentomi szállások formáiról, — Usus loquendi — és ezeknek meg- esmeréséröl tanító Régulák.

s. 8.

JVlinden írónak, abármely Nemzetből való légyen, van az írásábann bizonyos módja, mely szerént a’ dolgokat és szententziá- K 3 ' / kát