Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
- 44 bemutatják és ajánlják, szívükből kívánnak afeláldoztatandó állattal összekapcsolódni és Istennek szenteltetni: (III. Móz. 1. 4. IV. 4.), s igy a pap is az által, hogy a kenyér és a bor fölött, melly nem sokára Krisztus test- és vérévé változan- dik, kezeit tartja, azt jelenti, hogy Krisztus szenvedett a mi bűneinkért, s ö szabad ított föl minket bűneink büntetése alól (Isá. Lili. 4, 5.) ; vagy hogy a nép lélek szerint magát Krisztnshoz csatolja , és vele együtt Istennek bemutatja, feláldozza. Azután reájok több ízben keresztet vet, mit az Urmutatása után is gyakrabban tesz, annak jelentésére, hogy ezen áldozat Jézus Krisztus keresztáldozatjának emlékjele, megújítása, és csak a keresztfán tett érdemek által száll reánk minden áldás és üdv. Ekor az oltárszolga csengetyüvel újra jelt ad, és a jelenlevőket inti, hogy legmélyebb ajta- tossággal és eleven hittel elmélkedjenek a felöl, mit Krisztus utolsó vacsorán tett; mikor ezen irántunki szeretetének zálogát, a sz. misét, rendelte. Krisztus t. i. először az ö sz. és tiszteletreméltó kezeibe vévén a kenyeret, hálákat ada atyjának, s ezen szavakkal nyujtá tanítványainak: „Vegyétek, egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem , melly értetek adatik áldozatul a keresztfán.“ Azt cselekvő a ke- helybeni borral is, mellyet vévén, ismét atyjának hálákat ada , és tanítványainak e szavakkal nyujtá : „Vegyétek , és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, melly érettetek és sokért (mindnyájatokért) kiontatik a bűnök bocsánatára. És ezt cselekedjétek az én emlékemre.“ Ezen parancs szerint a pap is megszentelés (corsecratio) alatt épen azt cselekszi, mit Krisztus: kezébe veszi tudniillik előbb a kenyeret, és szemeit égre emelvén, a mennyei atyának hálákat ad, megáldja azt és keveset lehajolva kimondja fölötte Krisztus szavait: „Ez az én testem,“ s azonnal elébb maga leborul, térdet hajt és így imádja a jelenlevő istent, és embert; azután pedig a sz. ostyát fölemeli, annak jeléül: hogy Krisztus Jézus érettünk a keresztfán meghalt, és minket megváltott, ekor a nép is mélyen meghajolva és mellét verve, ugyanazt imádja. Ekép tesz a kehelybeni borral
