Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
I is, kimondja fölötte Krisztus szavsit: „Ez az én vérem az új szövetségben, melly ti érettetek és sokért kiontatik a bűnök bocsánatára“, és ismét előbb maga, azután a nép imádja azt.— Ezen szertartást, mellyet igy végez a pap, úgy tekintsük , mint hitünknek legnagyobb szentségét és legimádan- dóbb titkát. Képzeljük magunknak Krisztus Jézust, mint e földön érettünk járt, szenvedett, a keresztfán meghalt, azután pedig föltámadt s mennybement, és a hit szemeivel nézzük, mint mutatja be magát isten - és emberiségével meny- nyei atyjának érettünk, mint újítja meg ama véghetetlen érdemű áldozatot, mellyet a keresztfán véghez vitt. Imádjuk öt szinte angyali ajtatossággal, ha ez tőlünk kitelik, mint élő Isten flát, áldozárt, s áldoztatottat, ésvéghetlen sze- reteteért, mellyel minket , elveszett bűnösöket, megváltott, és ismét mennyei atyjának kegyelmébe juttatott, viszonyos legforróbb szeretettel adjunk neki méltó hálát. Urmutatás után a pap folytatja a mise tétel imád- ságit, mellyekben Krisztus kínszenvedése, föltámadása és mennybemenetelérül emlékezik, és arra kéri Öt, hogy valamint Ahel és Melkiszedek áldozatit, úgy ezt is kedvesen vegye, s isteni színe elébe jöni engedje, és hogy mindnyájan, kik abban részesülni fognak, minden mennyei áldással teljenek meg. Ezután a holtakat is az Ur kegyébe ajánlja, kiket név szerint említ, és nekik az enyhülés, világosság és békesség helyét kéri az Istentől. És ez aholtakróli emlékezet —memento mortuorum. Ismét az élőkre fordítja imáját és könyörög az Istennek. hogy minket bűnösöket is a szenteknek társaságában részesíteni méllóztassék. Ezen ima után a pap a misetételt befejezi, térdet hajt t. i., kezébe veszi a sz. ostyát és azzal a kehely fölött három, azonkül pedig két keresztet vet, és azután az ostyát a kehely fölött tartván , mindkettőt egyszerre egykevéssé fölemeli. Ezek alatt mondja : „Per ipsum, et cum ipso, et in ipso est tibi Deo Patri omnipotenti, in unitate Spiritus Sancti, omnis honor et gloria — Ö általa (Krisztus által) és Ö vele, és Ö benne illet téged, mindenható Atyát, asz. Lélekkel együtt minden tisz— <15 -
